Lázár János a Miniszterelnökség által Magyarország erősödik címmel rendezett konferencián kifejtette: a 2016-os gazdasági év tervezésének költségvetési oldalról a legsúlyosabb kockázata volt, hogy mennyi uniós pénz lesz kifizetve. A tervezett kifizetés 2000 milliárd forint volt, a tényleges kifizetés 1600-1700 milliárd forint lesz, messze meghaladva sok gazdasági elemző 1000 milliárdos várakozását. A kiírt pályázatok összege 7800-7900 milliárd forint körül lesz - jelezte Lázár János.
Tájékoztatása szerint a 2014-2020-as ciklusban november 21-ig 291 pályázati kihívás jelent meg 6746 milliárd forint értékben, a teljes rendelkezésre álló keret 75 százaléka. Eddig 76 323 projekt érkezett be, 7914 milliárd forint értékben. Szerződéssel 16 042 projekt rendelkezik 3194 milliárd forint forrásra, és eddig 2450 projektet fizettek ki.
A miniszter szólt arról, hogy Magyarország az előző költségvetési ciklushoz képest jelentősen erősödött, a külső környezet ugyanakkor egyre bizonytalanabb, a következő időszakban ugyanis több országban választások lesznek, 2017 őszére megerősödhet vagy meggyengülhet Európa. Hangsúlyozta, Magyarországnak nem érdeke az EU meggyengülése.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon a növekedés meghaladja az EU átlagát, de a régióban az alacsonyabbak közé tartozik. A következő évek kilátásai biztatóak: a beruházásoknak kedvező alacsony kamatkörnyezet van, lényegében nincs infláció, csökken az államadósság. Az ország nemzetközi pénzügyi megítélése érdemben javult, 5 százalék alatt van a munkanélküliség, nő az export, jelentősen fejlődött az ipar és kereskedelmi többlettel zárul az év. Magyarország az elmúlt 30 évben nem volt ilyen kedvező helyzetben, ami óriási lehetőség - hangsúlyozta.
Vannak azonban gyengeségek is - figyelmeztetett a miniszter. Az egyik legsúlyosabb probléma a tőkehiány, amit a következő 20-30 évben nem lehet saját erőből pótolni. A demográfiai adottságok is súlyos gazdasági kihívást jelentenek.
Rámutatott: szükség van az egészségügyi rendszer átalakítására, a népegészségügyi helyzet javítására is. Ha nem növekszik az egészségben eltöltött élettartam és nem javulnak a halálozási mutatók - különösen az 55-60 éves korosztálynál -, ez érdemi problémákat fog jelenteni a munkaerőpiacon - vélte.
A gyengeségek közé sorolta azt is, hogy drágább lesz a munkaerő, de eközben nincs válasz arra, hogy az olcsó munkaerő helyett mi adhat versenyelőnyt egy vállalkozás számára, ahogy arra sem, hogy a technológiai forradalomban hogyan tud az ország részt venni.
Lázár János szerint nem lehet elvitatni, hogy az elköltött források - 2007-2014 között 39 milliárd euró az agrárforrásokkal együtt - nyomot hagytak az országon, az előzetes nemzetközi mérések szerint a növekedésben 10-11 százalékot jelentettek.
A legnagyobb eredmény, hogy a költségvetés egyenlege akár nullás is lehetne, az uniós források mozgásteret teremtettek a kormány számára, hogy a meglévő tartalékokat felszabadítva csökkenteni tudja a költségvetési hiányt - mondta.
A miniszter rámutatott: az előző költségvetési ciklusban nem a gazdaság támogatása volt a legfontosabb cél, 2007-2014 között az uniós forrásoknak még 15-17 százalékát fordították közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a mostaniban pedig 60 százalékot terveznek erre a célra.
A fejlesztések érdemben javították az infrastruktúrát, komoly gyengeségek vannak ugyanakkor az egészségügy és az oktatás területén. Az oktatásban volt rendszerváltás, de nem volt tartalomváltás, a köznevelés teljesítménye nemzetközi összehasonlításban folyamatosan zuhan - fejtette ki Lázár János.
A gyengeségek közé sorolta a bürokráciát is. Az adóbürokráciában az áttörés várat magára, ezt még a 2018-as választás előtt górcső alá veszi a kormány. A közigazgatásban voltak változások, az uniós forrásokhoz való hozzáférés az európai keretek ellenére könnyebb lesz.
Kitért arra is, hogy Magyarországot folyamatosan az a kritika éri, hogy korrupt ország. Az Európai Bizottság szerint csökken a verseny, mert túl magas az egyajánlattevős közbeszerzések aránya. Ez azonban nem magyar sajátosság, és nem méltányos egy régió korruptságáról beszélni, amikor nyilvánvalóan strukturális problémák vannak - hangsúlyozta.
Elmondása szerint a közbeszerzési törvény felülvizsgálatakor hetven szervezettel konzultáltak. "Valóban szigorítani akarunk, és ennek eszköze a teljes nyilvánosság" - szögezte le Lázár János. Hozzátette: az e-közbeszerzés bevezetése 2017 végére megteremti a teljes nyilvánosságot, érvényesülni fog a teljes transzparencia.
MTI
