Ha sikerrel jár a szállodaszövetség kezdeményezése, jövőre 8-15 százalékos szervizdíjat csaphatnak hozzá a számlákhoz az éttermekben. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azért javasolja a kötelezős szervizdíj bevezetését a kormánynak, mert a vészes munkaerőhiány miatt akkora bérnyomás van rajtuk, amit nem tudnak kigazdálkodni. Sok szakember külföldön próbál szerencsét, a helyükre pedig egyre nehezebb jó szakmai alapokkal rendelkező dolgozót találni.
A kötelező szervizdíj ötlete annyira friss, hogy még nem foglalkozott vele a kormány, illetve a kabinetek. Ezt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter árulta el az mfor kérdésére a tegnapi Kormányinfón.
Lázár János
Ő személy szerint nem is hallott róla – közölte. Mindazonáltal kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy mit hozna egy ilyen intézkedés a vendéglátásban. Mint mondta:
„Nyilvánvalóan a gazdasági minisztériumnak kell először mérlegelnie, hogy ez a munkaerő-piaci helyzetet oldaná meg, vagy az árakat emelné. Azt kell megvizsgálni, hogy milyen hatással van a piacra. De nem csak a munkaerő-piacra.”
Vagyis Lázár szerint nem zárható ki, hogy a kötelező szervizdíj ötlete mögött pusztán bevétel-növelési szándékok állnak, de a munkaerőhiány ettől nem oldódna meg. Ráadásul egy ilyen intézkedés szembemenne a turizmus fellendítését célzó törekvésekkel. A kormány ezzel az indokkal csökkentette 18 százalékra idén az éttermi fogyasztás áfáját.
A kötelező szervizdíj bevezetése viszont kioltaná az áfacsökkentés hatását. Erősen kétséges tehát, hogy a szállodaszövetség megkapja a kormány támogatását ehhez az ötlethez.
Bár a javaslat indoklása szerint nincs elég munkaerő a piacon, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint évről-évre nő a szálláshelyeken, vendéglátásban foglalkoztatottak száma. Tavaly éves átlagban 192,8 ezer ember dolgozott ezen a területen, az utolsó negyedévben több mint 196,6 ezer dolgozó kenyérkeresetét biztosította az ágazat. Az elmúlt években 5-9 százalékkal bővült a munkavállalók száma.
De akkor hol itt a probléma? Hiszen a statisztika szerint egyre többen dolgoznak a vendéglátásban, nemhogy fogyna a munkaerő. Csakhogy közben a kereslet is irgalmatlan tempóban bővül. A szállodák 2010-ben még 5,6 millió vendéget fogadtak, tavaly pedig már 8,7 millióan jelentkeztek be a recepciókon. A vendégéjszakák száma 14 millióról 21 millióra nőtt ugyanezen időszakban.
Más irányba tartott ugyanakkor a vendéglátás. Számuk 55 ezerről 52,6 ezerre csökkent az elmúlt hét évben. Ennek azonban nem a klasszikus vendéglátás – éttermek, büfék, cukrászdák – kínálatának alakulása az oka, sőt: néhány száz egységgel nőtt is a számuk az említett időszakban. Az italüzletek, szórakozóhelyek száma azonban megcsappant, 21,5 ezerről 18,2 ezerre.
Ami még kilvasható az adatokból, hogy a vendéglátó helyeken az ételfogyasztás aránya a teljesen belül 70 százalékról 73 százalékra emelkedett, ugyanekkor a dohányfogyasztás – a nemzeti trafikrendszer bevezetése miatt – közel 3 százalékról nullára csökkent. Valamelyest nőtt a kávéfogyasztás is, míg az alkoholtartalmú és üdítő italoké pedig kismértékben csökkent.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
