A bírálatok kereszttüzében álló német Lidl konszern a jövőben elsősorban külföldön akar terjeszkedni, és visszautasítja a ver.di szakszervezet vádjait - jelentette ki első lapnyilatkozatában Klaus Gehrig, a Lidl & Schwarz csoport menedzsere.
Gehrig a Handelsblatt gazdasági-pénzügyi lap hasábjain állt hétfőn a nyilvánosság elé. A neckarsulmi vállalkozásnál eddig szigorúan elzárkóztak bármiféle nyilatkozat elől. Gehrig ezt a magatartást a konkurenciával indokolta, amelyet, úgymond, nem akartak még ravaszabbá tenni.
Gehrig bejelentette, hogy jövőre Horvátországban és Dániában nyitnak új üzleteket, minden évben két új országot akarnak meghódítani, és az Európai Unió minden országában jelen akarnak lenni. Gondolkodnak kínai és törökországi nyitáson is.
| nyitásáról |
A konszern, amely a Lidl élelmiszerkereskedelmi diszkontláncon kívül magába foglalja a Kaufland-láncot is, Németországban 2500 üzletet tart fenn, az üzletek száma a külföldiekkel együtt 5600, 19 országban 151 ezer embert foglalkoztatnak. Gehrig megerősítette, hogy az idén 36 milliárd eurós forgalomra számítanak, de nem volt hajlandó elárulni, hogy ebből mennyi jut Németországra. Európában a Lidl már lekörözte az első számú német élelmiszerkereskedelmi diszkontláncot, az Aldit, forgalmuk nagyobb része már nem Németországból, hanem külföldről származik - mondta az üzletember.
Gehrig "teljesen légből kapottnak" nevezte a szolgáltatási dolgozók ver.di szakszervezetének Fekete Könyvében is rögzített vádakat, amelyek szerint a Lidl embertelenül, illetve megalázó módon bánik alkalmazottaival. Mint arról a Menedzsment Fórum is beszámolt a német ver.di szakszervezet Fekete Könyvét pénteken hozták nyilvánosságra, és benne "az emberi méltóság megsértésével" vádolták a Lidlt. Az érdekképviselet többek között azt veti a Lidl szemére, hogy megsérti a munkavállalói jogokat és ipari kamerákkal tartja megfigyelés alatt az alkalmazottakat. Werner Wild a ver.di baden-württembergi szekciójának egyik vezetője azt mondta, hogy a félelem légköre uralkodik a vállalatnál, "a Lidl olcsó a foglalkoztatottak rovására".
Gehrig hétfőn nem tartotta kizártnak, hogy túlkapások előfordulnak, "de biztos, hogy nincs bennük rendszer". Gehrig elmondta, hogy a Lidl vesztesége a lopások miatt évi 250 millió euró, állítólag ennek a fele a munkatársak lelkén szárad, ezért a fokozott ellenőrzést törvényes keretek között indokoltnak tartják. Gehrig cáfolta, hogy teljesen elnyomnák az érdekképviseleteket. Elmondta: 350 üzemi tanács működik a Lidlnél. Szerinte a szakszervezet problémája az, hogy az üzem tanácsok nagyobb része nem akar együttműködni a ver.divel. (MTI)
Kapcsolódó anyagok Kiteregették a Lidl szennyesét Szemtelen olcsósága miatt támadják a Lidlt 36 milliárdos forgalomra számít a Lidl Árháborús frontot nyitott a Lidl
