A Magyarországról kivitt tőkeállomány 2002 év végéig elérte a 2,5 milliárd eurót. Igaz ennek fele még az Unió országaiba került, amiről valójában nem lehet tudni, hogy valóban működőtőke exportnak tekinthető-e. 1999-től napjainkig 1,3 milliárd euró nagyságrendű magyar tőke került a régió országaiba. A befektetések mögött összesen 8 nagyvállalat áll. A Richter és a Dunapac fektettek be a legtöbbször (együtt 15 tranzakciót 900 millió euró értékben), ám értékében a Mol és a Matáv külföldi privatizációi jelentették a legnagyobb tételt. Vagyis a tőkebefektetések döntő hányadát általában a részben külföldi tulajdonban lévő hazai nagyvállalatok adják, ám Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában már körülbelül 3500 olyan cég működik, amelyben jelentős, a kis- és középvállalati körből kikerülő magyar tulajdoni hányad van.
A Danubius Hotel Rt. először Csehországban, majd Romániában és Szlovákiában vásárolt gyógyszállót kiterjesztve a hazai láncot a határon túlra. Ma éppen ennek a terjeszkedésnek köszönhető, hogy viszonylag jó évet tudhatunk magunk mögött annak ellenére, hogy itthon komoly nehézségekkel kűzd a turisztikai ágazat – mondja Beteg Sándor a Danubius igazgatója.
Aktivizálódó keleti régió
Lengyelországon kívül a régió valamennyi országában nő a tőkeexport nagysága. Az egy főre eső kifektetés tekintetében az élen Szlovénia áll. Az ország történelmi hátteréből adódóan kifejezett politikai szándék volt a külföldi tőkebeáramlás visszaszorítása, viszont a kormányzat támogatta a tőkeexportot a gazdasági fejlődés érdekében. Tehát hazai alapokon indult a kifektetés, méghozzá a ma már valódi multinacionális nagyvállalatnak számító Gorenje kezdte. Ma már a szlovén gyógyszergyárak is aktív tőkeexportőröknek számítanak.
Az átalakuló országokból induló tőkekivitel másik éllovasa Észtország, ahol viszont a tőkeimport és export szorosan összekapcsolódik. A finn és svéd érdekeltségű vállalatok – elsősorban bankok és hajózási társaságok – a legaktívabb tőkeexportőrök, és a befektetéseik elsősorban Lettországba, Litvániába, illetve mostanában Oroszországba irányulnak.
Általában ahol a privatizáció gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le, azok az országok lesznek aktív tőkeexportőrök - mondja Gulyás József. Ebben a vonatkozásban Magyarországnak versenyelőnye lehet, ráadásul a Kárpátmedencében a magyar jelenlétnek hagyományai vannak.
Magyarország akár nettó tőkeexportőr is lehet
Manapság rengeteg szó esik Magyarország tőkevonzó képességéről, és kevesebb a hazai vállalatok tőkeexport lehetőségeiről. Talán sokan úgy vélik: korai még erről beszélni. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) azonban máshogyan gondolja. Szerintük már most meg kell tenni az első lépéseket ahhoz, hogy ezen a téren jelentős versenyelőnyre tehessünk szert.
