Hozzátette: a magyar állam csütörtökön végrehajtja a Malévban az alaptőke már korábban bejelentett emelését.
Az már korábban nyilvánosságra került, hogy a magyar állam nem megveszi a Malévet a tulajdonostól, az orosz Vnyesekonombank kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.-től, hanem tőkét emel. A 25,36 milliárd forint tőkeemelésből 20,7 milliárd forint a készpénz, 4,66 milliárd forint pedig apport. Így a magyar állam a Malév 95 százalékos tulajdonosává válik, 5 százalék pedig az AirBridge birtokában marad.
A Vnyesekonombank a privatizáció során bankgaranciát vállalt arra, hogy a Malév bizonyos - állami tulajdonban maradó - eszközök és jogok után díjat fizet. A privatizációt megelőzően hozták létre a 100 százalékban állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft.-t, amely átvállalta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forintos hitelét a Malévtól úgy, hogy ennek fedezete a Malév márkanév, az egy Boeing 767-es repülőgépet birtokló Malco LLC, és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezetéknek a repülőtéren kívül eső szakasza, amelyekért a Malév bérleti, illetve használati díjat fizet.
A Malév helyzetének rendezéséről 2010. február 26-án kötött megállapodást a légitársaságban közvetett tulajdonos és hitelező Vnyesekonombank (VEB), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az AirBridge Zrt. Ez a megállapodás tartalmazza ennek a 32 millió euró bankgaranciának a beváltását, amire a magyar pénzügyminiszter azt követően utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy nem született végső megállapodás a Malév jövőjéről a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság 2010. január 29-én tartott ülésén.
A Pénzügyminisztérium honlapján olvasható angol nyelvű megállapodás nyers magyar fordítása szerint a megállapodás hatályba lépésekor azonnal, vagy legkésőbb a hatályba lépést követő három munkanapon belül kellett volna az orosz banknak teljesítenie a fizetési kötelezettséget. A megállapodás pedig február 26-án hatályba lépett, miután azt az összes érdekelt aláírta.
A megállapodást tudomásul vevő kormányhatározatokból kiderül, hogy az alaptőkeemelésre a költségvetés általános tartalékából 10 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési fejezet tartalékából pedig 7,32 milliárd forintot fordítanak. A 4,66 milliárd forint apport a Malév adósságának tőkévé konvertálása. A többi forrásról a dokumentumban nincs szó.
A február 26-án született megállapodás alapján a magyar nemzeti légitársaság jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentik, majd új kibocsátású részvényekkel 26,82 milliárd forinttal megemelik. Az új részvényekből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 25,36 milliárd forintot jegyez, a fennmaradó hányadra pedig az orosz fél vállalt kötelezettséget. Erről a tőkerendezésről a Malév február 26-án megtartott rendkívüli közgyűlésén már döntöttek is.
A 20,7 milliárd forint készpénzből a Malév elsősorban a lejárt adótartozásait rendezi, a többi a tevékenység-finanszírozást szolgálja. A 4,66 milliárd forint adósság tőkévé konvertálása nem más, mint az a kamatokkal együtt számított vételár-előleg, amit az MNV adott korábban a Malévnak azért, mert a légitársaság megsegítése érdekében a vagyonkezelő a Malév földi kiszolgáló cége, a Malév Ground Handling Kft. megvásárlását tervezte.
Az AirBridge Zrt., amelynek kisebbségi tulajdonosa az orosz Vnyesekonombank, a vállalt részvényjegyzést a Malévnak nyújtott 5,38 millió euró kölcsön tőkévé konvertálásával teljesíti.
A már említett kormányhatározatban a kormány felhívta a pénzügyminisztert és a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert arra, hogy haladéktalanul nyújtsanak be közös előterjesztést a kormány részére. Ennek tartalma egy olyan - meg nem nevezett összegű - kereskedelmi banki hitel, ami mögött az Eximbank közbeiktatásával közvetve 95 százalékban állami garancia áll.
A megállapodás szerint a Malév helyzetének rendezéséhez az egyik legfontosabb követelmény a Malév "fenntartási-megmentési és átalakítási tervének" megléte, amelyet az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Ez a terv tartalmazza a Malév számára nyújtandó állami támogatás formáját és módszerét.
A megállapodás alapján a Vnyesekonombank a Malévnak nyújtott összes hitelét átalakítja ötéves futamidejű, hathavi EURIBOR plusz 5 százalékos kamatú hitellé. A törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. Az orosz bank által adott kölcsön visszafizetéséig a magyar állam vállalta, hogy megtart legalább 25 százalék plusz egy szavazat részvényt abból a 95 százalékból, ami a tőkeemelés után a birtokába került. A hitel visszafizetéséig korlátozott az eladható részvények mennyisége, illetve értékesítés esetén, azonos feltételekkel együttértékesítési jog illeti meg az orosz bankot.
MTI/Menedzsment Fórum
