„An Autonomous Union Open to the World” – ezzel a mottóval vette át 2026. január elsejével az Európai Unió soros elnökségét Ciprus (hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság). Vagyis egy autonóm, önálló unió, ami az egész világ felé nyit – szól az ígéret.
Fotó: Európai Parlament
Az 1,2 milliós lakosságával a közösség harmadik legkisebb országának számító Ciprus a következő fél évben irányítja majd az Európai Unió Tanácsának munkáját, ahová minden tagállam egy-egy minisztert delegál az adott szakterületről. Így a pénzügyminiszterek tanácskoznak a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban (ECOFIN), vagy éppen a külügyminiszterek a Külügyi Tanácsban. Bár a neve miatt némileg megtévesztő, de a miniszterelnökök nem itt, az Európai Unió Tanácsában, hanem az Európai Tanácsban egyeztetnek egymással.
„A félévente egymást váltó elnökségeknek három fő feladatuk van: napirendet szerveznek és üléseket vezetnek le, kompromisszumokat építenek a tárgyaló felek között és képviselik a EU Tanácsát az intézményközi egyeztetéseken. Fontos, hogy a soros elnök mindig semleges szerepet tölt be” – mondta el lapunk megkeresésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő nemrég a Klasszis Podcast vendége volt, ahol a Donald Trump által indított vámháborúról beszélgettünk vele:
Visszatérve a ciprusi elnökséghez: az éppen soron következő országnak nemcsak úgy egyik-pillanatról a másikra hullik az ölébe az EU Tanácsának vezetése, hanem már jóval korábban elkezdődik rá a felkészülés. „Valójában az elnökséget egy trojka irányítja, vagyis a jelenlegi elnök munkáját még az előző, és a következő soros elnök is segíti. Így ebben az esetben a leköszönő Dánia és a következő elnökséget betöltő Írország közösen határozzák meg a napirendet, és vezetik az EU Tanácsának a munkáját” – világított rá a technikai részletekre Pásztor Szabolcs.
Ezek a ciprusi elnökség fő témái
Még emlékezhetünk rá, hogy nemrég, 2024 második félévében Magyarország töltötte be ezt a tisztséget. A magyar elnökség fő témája a versenyképesség volt, a legnagyobb eredményként pedig azt a „Budapesti Nyilatkozatot” szokás emlegetni, amit az elnökség hajrájában, 2024. november 8-án fogadtak el a magyar fővárosban, az uniós kormány- és államfők informális csúcstalálkozóján. Ezen az eseményen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Charles Michel, az Európai Tanács azóta már távozott elnöke is.
Az európai versenyképesség kérdése a ciprusi elnökség prioritásai között is szerepel. Ciprus összesen öt témát határozott meg, amelyek mentén előrelépést szeretne elérni:
- fontos cél az Európai Unió biztonságának növelése, az EU védelmi felkészültségének erősítése,
- az Európai Unió versenyképességének javítása, a közösség autonómiájának növelése által,
- nyitás a világ felé, az önálló uniós döntéshozatal megőrzésével,
- a szociális és értékalapú Európai Unió megerősítése,
- illetve előrelépés a következő hétéves, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokban
– sorolta a legfontosabb pontokat Schaffhauser Tibor, aki a következő fél év munkájában a ciprusi elnökség nemzetközi klímapolitikai szakmai delegációvezető-helyetteseként vesz majd részt. Az altémák között ugyanis a klímavédelem is fontos szerepet kap majd.
„Az Európai Unió válaszút elé érkezett. Az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből való kilépésével és a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – a szerk.) megerősödésével az EU egyfajta útkeresésben van, hogy miként tudja a leghatékonyabban érvényesíteni az érdekeit a globális klímapolitikában” – fogalmazott a szakértő.
A ciprusi elnökség itt számos területen szeretne eredményeket elérni. A 2030-as és 2050-es klímapolitikai céloktól kezdve az EU vízgazdálkodással, biogazdasággal vagy épp körforgásos gazdasággal kapcsolatos stratégiájának fejlesztésén át, az ipar szereplőit érintő környezetvédelmi szabályozások egyszerűsítéséig – sorolta a feladatokat Schaffhauser Tibor.
Fotó: Depositphotos.com
A szakértő lapunknak azt is elmondta, hogy Ciprus méretéből kifolyólag sokan aggódtak az Európai Unióban, hogy miként fog majd megbirkózni a szigetország ezzel a hatalmas diplomáciai feladattal. „Azonban rengeteg külső szakértőt vontak be a munkába, jól felkészültek az elnökségre. Én a nemzetközi tárgyalásokon veszek részt, amelyeket sok esetben online rendeznek meg. De a ciprusi brüsszeli állandó képviseleten is dolgoznak magyar kollégák” – tette hozzá.
A formális miniszteri egyeztetéseket természetesen az Európai Unió intézményeiben, Brüsszelben, Strasbourgban és Luxemburgban rendezik majd. Ettől függetlenül Cipruson is diplomáciai nagyüzem várható, aminek a gördülékenységét segíti, hogy a görög nemzeti légitársaság, az Aegean Airlines napi járatokat indít a belga fővárosba ebben az időszakban.
Most nem kérdés az EU-pártiság
Az új elnökség munkáját az is támogathatja, hogy Ciprus most sokkal elkötelezettebb az Európai Unió mellett, mint az előző elnöksége alatt. 2012 júliusa és decembere között ugyanis egyedülálló módon egy kommunista vezető, a Ciprusi Köztársaság akkori elnöke, Dímitrisz Hrisztofiasz, a marxista-leininsta hagyományokkal bíró AKEL párt első embere irányította a szigetországot.
„Akkor Ciprus nem is nyugati, hanem orosz segítséget vett igénybe az EU Tanácsának vezetésével járó feladatok megoldásához” – mondta Schaffhauser Tibor.
„Már önmagában az Európai Uniós soros elnökségének betöltése is sikernek nevezhető, ennek szimbolikus jelentősége van. Emellett az elnökség külön sikerének számít, ha ezen időszak alatt bármilyen érdemi megállapodást, dokumentumot sikerül elfogadni, új témákat felvetni, vagy például a bővítéspolitikában előrelépést felmutatni” – reagált Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója arra a kérdésünkre, hogy milyen eredményekkel lehetne elégedett Ciprus a félév végére.
Ciprus, a megosztott ország
Ami biztos, hogy Ciprus a Törökországgal fennálló vitája miatt speciális helyzetben van az EU tagállamai közül. „Ez ma is egy fájó seb a ciprusi görögök szemében” – utalt a szigetország megosztottságának máig ható következményeire Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatója.
Ciprus 1974-ben szakadt ketté, miután Görögország egy puccskísérletet hajtott végre, hogy magához láncolja az 1960-ban Nagy-Britanniától függetlenné vált szigetországot. Ez ürügyet adott Törökországnak, hogy bevonuljon a sziget északi részébe, az ottani török közösségek, enklávék védelmében. Így alakult ki az Európai Unió tagjának számító, eurót használó, főleg görög ciprióták által lakott Ciprusi Köztársaság, valamint a kizárólag Törökország által elismert, török lírát használó Észak-Ciprusi Török Köztársaság.
Fotó: Depositphotos.com
A szigetországot ma az ENSZ által felügyelt, nagyjából 180 kilométeres Zöld vonal szeli ketté, 37-63 százalék arányban (a déli, Ciprusi Köztársaság a nagyobb). Mindkét „fennhatóság” Nicosiát ismeri el a fővárosának, aminek közepén húzódik az említett határszakasz. És amin keresztül – bár határőrök ellenőrzik – európai uniós állampolgárként (így akár magyar turistaként is) szabadon lehet ki-be sétálni.
Ugyanakkor a puccsot követő török katonai beavatkozás több ezer ember halálához vezetett, és északról sokan elhagyták a területet, hogy délre költözzenek. „A ciprusi görögök szemében ezt az eseményt Trianonhoz lehetne hasonlítani, ma is élő nagyszülők földjei, lakásai maradtak hátra” – tette hozzá Egeresi Zoltán. A szakértő szerint napjainkban ma már egy befagyott konfliktusról beszélhetünk, a jelenlegi helyzet fenntartását 30 ezer, a szigetországban állomásozó török katona is garantálja.
Egeresi szerint annak ellenére sem várható elmozdulás ebben a kérdésben, hogy tavaly októberben az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban Tufan Erhürman személyében egy olyan új elnököt választottak, aki a korábbi vezetővel szemben nem a kétállami megoldás híve, hanem a tárgyalások újraindítását és egyfajta föderális megoldás kialakítását szorgalmazza.
Legutóbb 2004-ben, több mint húsz éve tartottak népszavazást a szigetország újraegyesítéséről Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkárának terve alapján. Bár a „török oldal” az európai uniós integráció reményében támogatta az elképzelést, a görög ciprióta lakosság nagy többségben elutasította azt.
Nem most fog kibékülni Ciprus és Törökország
A szigetország megosztottsága némiképp az európai uniós elnökséget is megnehezítheti. A ciprusi vezetés számára meghatározó a klímapolitikai vonal, márpedig a globális célkitűzések meghatározása szempontjából elkerülhetetlen, hogy Törökországgal is történjenek egyeztetések.
„A szakmai munkacsoportok szintjén lehetséges a párbeszéd a török és a ciprusi delegáció között, miniszteri, politikai szinten viszont már más a helyzet. Írország és az Európai Unió vezetése is jelezte, hogy közvetítőként szívesen segítene a két ország közötti tárgyalásokban” – mondta el lapunknak Schaffhauser Tibor, a ciprusi elnökség nemzetközi klímapolitikai szakmai delegációvezető-helyettese.
Aki tehát abban reménykedik, hogy a ciprusi soros uniós elnökség esetleg közelebb hozhatja egymáshoz a szigetország északi és déli részét, valószínűleg csalódni fog. A Ciprusi Köztársaság elnöke, Nikos Christodoulides kijelentette, hogy Törökország a január 1-jén elkezdődött félévben se számítson előrelépésre az európai uniós tagságot illetően mindaddig, amíg ragaszkodik a két állami megoldáshoz.
Egeresi Zoltán szerint a ciprusi helyzet komoly gátja Törökország európai uniós csatlakozásának, a 2010-es évek közepén egyenesen a legfontosabb ellenérvnek számított az Európai Unió részéről. „Ma már Törökország Ciprussal kapcsolatos álláspontjának megváltozása sem gördítene el minden akadályt. Jelenleg a Ciprusi Köztársaság megvétózza Törökország esetleges uniós csatlakozását, fordítva pedig a törökök nem engedik Ciprusnak, hogy NATO-tagok legyenek” – mutatott rá a patthelyzetre a szakértő.
A két régió közötti konfliktus a 2000-es évek végétől, a 2010-es évek elejétől fokozódott, és erőteljes gazdasági színezetet kapott a Földközi-tenger keleti medencéjének mélyén lévő földgáz-lelőhelyek miatt.
Fotó: Depositphotos.com
Ezek a szénhidrogén-források leginkább a Ciprustól délre fekvő területeken találhatók. A legnagyobb kitermelő Egyiptom és Izrael, de a Ciprusi Köztársaság is rendelkezik tengeri mezőkkel, amelyek közül az Aphrodite számít a legnagyobbnak. A szigetország nemzetközi cégeket is igyekszik bevonni a kitermelés felfuttatása céljából. Emellett folyamatosan terítéken van egy görög-izraeli-ciprusi csőrendszer kialakítása, amivel az Európai Unióba is exportálhatnának cseppfolyósított földgázt (LNG-t).
Bár Törökország elismeri a Ciprusi Köztársaság déli földgázmezők feletti fennhatóságát, az ebből származó bevételeket elosztaná a két terület között. Ráadásul a törökök egyre több kutatóhajót vásárolnak és indítanak, hogy új gázlelőhelyeket találjanak. És nemcsak az Észak-Ciprusi Török Köztársaság és Törökország közötti vizeken, hanem a teljes szigetország körül – tette hozzá Egeresi Zoltán.
A gazdaság azért jól megy
A déli, görög ciprióták által lakott Ciprusi Köztársaság alapvetően magasabb életszínvonallal bír, mint az Észak-Ciprusi Török Köztársaság. Mindkét területen a turizmus számít a legnagyobb húzóágazatnak, de a beruházások terén nagy a kontraszt. Északon ugyanis a nemzetközi, európai uniós vállalatok csak elvétve fektetnek be, inkább a török cégek aktívak. Ezen a részen Oroszország hatása is jóval erőteljesebb, sok orosz vásárol ingatlanokat.
„Összességében a ciprusi gazdaság más dél-európai országokkal, például Spanyolországgal együtt kifejezetten jól teljesített az elmúlt időszakban. Az Európai Bizottság 3 százalék feletti növekedésre számít 2025-re vonatkozóan. Idén pedig 2,5 százalékkal bővülhet a GDP” – mondta Pásztor Szabolcs.
Az Oeconomus kutatási igazgatója a turizmus mellett a hajózási szektort, a belső keresletet és a beruházásokat emelte ki. Az infláció pedig kimondottan alacsony, 1 százalék körüli. Emellett a Ciprusi Köztársaság – Magyarországgal ellentétben – az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) forrásaihoz is hozzájutott.
Az alapok tehát megfelelőek ahhoz, hogy Ciprus egy sikeres, de a Törökországgal fennálló viták miatt akár a szokásosnál izgalmasabb elnökséget fusson be június végéig.
