A hét ábrája-rovatunkban vasárnaponként egy-egy érdekes adatsort mutatunk be önöknek, legyen szó akár az adott héten megjelent KSH adatok hátteréről, akár egy olyan számhalmazról, amely valamilyen közéleti történés miatt fontos, vagy éppen a magyar társadalom számára kulcsfontosságú megélhetési és szegénységi adatokról. Gyűjtésünkben a 2025-ös év legnézettebb ábrái közül válogattunk.
1. Lemaradásban a magyar építőipar
Augusztusban foglalkoztunk az Eurostat hó/hó alapú, júniusra vonatkozó építőipari számaival, amely tekintetben Magyarország a mezőny leghátsó felében kullogott, egyedül a Spanyolországban mért 5,6 százalékos visszaesés volt rosszabb, mint a hazai 5,3 százalékos eredmény. Külön érdekesség, hogy mindeközben a szintén V4-tag Szlovákia a magyar adat ellenkezőjét produkálta, és 5,3 százalékos bővülést jegyzett fel.
2. Gyenge vásárlóerő a magyar béreknél
Egy augusztus végi vasárnapon – a héten megjelent kereseti adatokra reflektálva – a magyarországi fizetések tényleges értékét vettük górcső alá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt statisztikájának segítségével, amely tagországonként mutatja meg az átlagbérek reálértékét, dollárba átszámolva.
Az egyes országoknál feltüntetett összegek tehát a bérek reálvásárlóerejét mutatták, nem a ténylegesen kézhez kapott összeget, azaz grafikonunkból kiderült, hogy a hazai fizetések vásárlóereje annyira gyenge, hogy mindössze két OECD-tagországot tudott megelőzni Magyarország 2024-ben.
3. Szegény magyar nyugdíjasok
Júliusban az Eurostat anyagi nélkülözésre vonatkozó mutatójának segítségével hasonlítottuk össze a magyar idősek helyzetét a régiós országokban élőkével, valamint az uniós átlaggal. A vizsgált mutató azt mutatja meg, hogy egy adott korcsoportba tartozó emberek hány százaléka nem engedhet meg magának – pénzhiány miatt – legalább 13 alapvető szükségletből hetet. A lista elemei az élet minden területére kiterjednek. Például nélkülözést jelez:
- ha valaki nem tudja teljesíteni a lakhatási számláit,
- nem tud váratlan kiadásokat fedezni,
- nem ehet rendszeresen húst, halat vagy más fehérjét,
- nincs mosógépe,
- vagy telefonja.
A magyar társadalom egyik legkiszolgáltatottabb részét képező 65 évnél idősebbek több mint negyede volt érintett a problémában a 2024-es adatok szerint, ezzel pedig a Visegrádi Négyek másik három országánál rosszabbul teljesített hazánk.
4. Megingott a kormányzati bizalom
Szeptember közepén egy rendkívül beszédes statisztikára bukkantunk az OECD oldalán, ugyanis mint kiderült, jelentősen megingott a kormányzatba vetett hitt Magyarországon, Orbán Viktorék teljesítményének megítélése folyamatosan romlott az elmúlt években – a környező országokhoz képest is.
A 15 év felettiek megkérdezésével készült statisztikában a nemzetközi szervezet arról kérdezte a lakosságot, hogy bíznak-e a nemzeti kormányban. A gyengülés pedig beszédes: míg 2022-ben 43 százalék válaszolt igennel, 2024-ben ez az arány már csak 33,5 százalék volt.
5. Az adat, amivel szembesítették Orbán Viktort
Novemberben hosszú idő után ült be a magyar miniszterelnök az ATV stúdiójába interjút adni, itt a témák közt előkerült az elnöki rendszer, az amerikai út során megkötött megállapodások, valamint az Oroszországtól való függőség ügye, de a legnagyobb figyelmet a gyermekszegénységre vonatkozó kérdés kapta. A műsorvezető, Rónai Egon azt a szegénységi adatot ajánlotta a miniszterelnök figyelmébe, miszerint minden ötödik magyar gyereket fenyeget a szegénység és a kirekesztődés kockázata (a műsorvezető később a Facebook-oldalán korrigált, hiszen az interjú alatt 20,9 százalékot említett, miközben 2024-ben a hivatalos adat 22,9 százalék volt, tehát véletlenül jobbnak állította be a helyzetet.)
A hét ábrájában ekkor az ominózus adatsort mutattuk be önöknek, a régió országaival összehasonlítva, az Eurostat oldalán elérhető számokat felhasználva. Mint írtuk, az összességében nem kérdés, hogy az elmúlt 10 évben hazánk sokat javult ezen a területen, azonban az elmúlt években a fejlődés sebessége lelassult – nagyjából minden ötödik 18 éven aluli magyar továbbra is küzd a szegénységgel.
