Már a meghatározás is nehézkes

Míg egyes európai államokban szigorú törvényi szabályozás érvényesül a gyerekreklámok esetében -- Norvégia márciusban készül erre --, addig a magyar szakemberek úgy vélik: itthon működik az önszabályozás. Törvényi keretek közt egyébként is nehezen lehetne szabályozni az erkölcsi, etikai normákat, mert olyan merev szabályozás keletkezne, amit képtelenség lenne a gyakorlatban követni.

Norvégia márciusban kívánja bevezetni a 12 éven aluli gyermekeknek szóló reklámok tilalmát, s más európai államokban is fellelhető a hasonló törvényi szabályozás. A tét önmagában nem nagy: Magyarországon tavaly összesen 408 millió forintot költöttek el a játékszektorban hirdetésre (tarifaáron, a valós forgalom ennél körülbelül egyharmaddal kisebb).

Görögországban a játékok televíziós reklámozása tilos, a svéd reklámtörvény értelmében pedig -- amely Európában a legszigorúbbnak tekinthető -- 12 év alatti gyerekek számára nem lehet az elektronikus médiában reklámozni. Az unió soros elnökségét betöltő skandináv ország mindenképpen rá kívánja irányítani erre a kérdésre a figyelmet.

Mint világszerte, úgy Magyarországon is időről időre napirendre kerül a gyermekekkel kapcsolatos reklámok szabályozása -- mondta lapunknak Egri Gábor. A Magyarországi Reklámügynökségek Szövetségének főtitkára azonban úgy látja: itthon a reklámtörvény, valamint a jól működő szakmai önszabályozás megfelelő keretet ad a problémák megoldására. A hazai kommunikációs szakemberek tisztában vannak e különleges célcsoport jellemzőivel, amelyeket a kampányok során maximálisan figyelembe vesznek -- vélekedett a főtitkár.

Meggyőződésem, hogy Magyarországon érvényesül az önszabályozás a gyermekeknek szóló reklámokban, mert a szakma felismerte, hogy ez számára is érdek -- fejtette ki Merényi Éva, a Lowe Lintas GGK reklámügynökség ügyvezető igazgatója. Szerinte meg kellene határozni, hogy mi minősül "gyerekreklámnak": a számukra gyártott termékek reklámozása, vagy az őket szerepeltető hirdetések, függetlenül attól, hogy ők alkotják-e a célcsoportot. Önmagában egyik sem elítélendő -- hangsúlyozta. A probléma legfeljebb a reklámozás "hogyanja" lehet, ami nem törvényi, hanem önszabályozás kérdése. Ami jogszabállyal megoldható, azt a reklámtörvény tartalmazza -- mondta az ügyvezető igazgató.

Az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára is úgy látja, hogy az itthoni jogi szabályozás elegendő. Nem lenne célszerű olyan módosítás, ami eleve tiltaná gyerekek szereplését a reklámokban -- mondta Fazekas Ildikó. Jól működik az előzetes "szűrés", a Magyar Reklámszövetség vagy az Önszabályozó Reklám Testület szakértői bizottságától a reklám megjelenése előtt gyakran véleményt kérnek az ügynökségek.