Miért rossz a cégeknek és miért a dolgozóknak?
A pszichoszociális kockázatok hatására létrejövő, fokozott mértékű stressz súlyos mentális és testi egészségromláshoz, egészségkárosodáshoz vezethet – hívta fel a figyelmet a szakember. A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkához kapcsolódó egészségi probléma, amely az EU munkavállalóinak 22 százalékát érinti. A tanulmányok szerint az összes kieső munkanap 50–60 százaléka a stresszel függ össze.
2002-ben a 15-tagú EU-ban a munkához kapcsolódó stressz éves gazdasági költségét húszmilliárd euróra becsülték. Ráadásul az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerint várhatóan tovább fog emelkedni azoknak a száma, akik a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel kapcsolatos állapotokban szenvednek.
A stressz következményeit a munkáltató és a munkavállaló egyaránt elszenvedi. Az alkalmazottak gyakori cserélődése, a rossz időbeosztás, a fegyelemmel kapcsolatos problémák, a zaklatás, a balesetek, hibák, a betegállományban tötlött idő növekedése, a csökkent termelékenység, és a megnövekedett kártérítési és egészségügyi kiadások miatt elsősorban a munkaadónak lesznek veszteségei.
Ugyanakkor a dolgozónak is számos hátránnyal kell szembenéznie, hiszen a stressz miatt ingerültebb lehet, szorongás, depresszió léphet fel nála, sőt kiégéshez és családi problémákhoz is vezethet. Kognitív reakciókat is kiválthat, így koncentrálási és emlékezési zavarokat, döntési nehézségeket, és problémák léphetnek fel az új dolgok megtanulásában.
A stressz zavarokat okozhat a viselkedésben is, így a munkavállaló eljuthat oda, hogy drogokhoz, alkoholhoz vagy cigarettához nyúl. Az egészségre is káros lehet, elsősorban a hátproblémák, meggyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívproblémák és magas vérnyomás alakulhat ki.
(Cikkünk második részében arról olvashatnak a héten, hogy a hazai cégeknél végzett, stresszkezelést vizsgáló ellenőrzések milyen eredménnyel zárultak.)
Kovács Zita
