A nagy német autógyárak után a Thomas Cook turisztikai vállalat is a heti munkaidő 40, sőt 42 órára való növeléséről határozott, és hasonló intézkedéseket tervez a Karstadt-Quelle áruházlánc is.
A munkahelyek külföldre való vándorlásával fenyegetnek egyes német cégvezetők, és ennek megakadályozására 50 órában maximalizálnák a munkaidőt. Az időlegesnek szánt heti munkaidő-növelés többek szerint Ausztriába is át fog gyűrűzni: egy felmérés szerint az osztrák munkavállalók 52 százaléka tart attól, hogy náluk is egyre több cég növeli majd a munkaidőt, és csökkenti a szabadságokat.
A szakember szerint nem a munkaidő a döntő
A cégeknek mindenképpen növeli a termelékenységét, ha alkalmazottaik többet hajtanak, azonban a munkaidő-növelés nem olyan csodaszer, amely az EU-s államok gazdaságait megdobja majd.
Magyarországon - ha a tárgyalások beindulnak - 2005-ben kezdődhet meg a 38 órás munkaidő fokozatos bevezetése, ám jelenleg kezdeti stádiumban van a változtatás. A Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a munkáltatóknak több tízmilliárdos veszteségeket könyvelnének el, ha végül valóban csökkenne két órával a törvényes munkahét, és a módosítás a költségvetés teherbíró képességét is érintené.
Mátyási Sándor, az ELTE Változásmenedzsment szakirányának vezetője úgy véli, az európai cégek hagyományosan a pragmatikus amerikai és a tradícionálisabb japán irányvonal közt helyezkednek el. A japán munkavállalók nem töltenek sok időt szabadságon, de sok ünnepnapuk van, és gyakoriak a hosszú hétvégék: más a szerkezete egy-egy évnek, és terhelhetőbbek a szervezetek, mivel hosszú kiesések nem jellemzik a dolgozókat. Amerikában ezzel szemben sokkal többet dolgoznak: a bruttó teljesítmény jellemzően igen nagy az amerikai vállalatoknál. Az európai dolgozók viszont sok ünnepnappal rendelkeznek, és aránylag hosszan nyaralnak: ez látszik most megváltozni, ha általánossá válik a 40 óránál alacsonyabb időkeret megemelése.
Mátyási Sándor elmondta, a nettó munkaidő Európában a vizsgálatok szerint napi hat óra. A többit az úgynevezett parazita kompetenciák viszik el: a telefonálgatás, a szervezetlenségből akadó fennakadások és konfliktusok stb. Az amerikai vállalatok arra törekszenek, hogy ezt a kiesett időt csökkentsék. A munkavállalók elégedettségét is az alapozza meg a szakember szerint, ha jól szervezett munkakörnyezetben, szabályozott követelmények között dolgozhat.
Európában például hiába emelik a munkaidőt, nem fog érezhetően javulni a hatékonyság, míg a tipikusan európai meeting-kultúrát fel nem számolják: nálunk ugyanis rettenetesen sok a megbeszélés a munkahelyeken. A munkaidő körüli viták ennek fényében kissé feleslegesnek tűnnek, és az erős európai szakszervezetek és a munkaadók közti 'erőfitogtatásnak' is felfoghatók.
(Menedzsment Fórum)
Megfordult a munkaidő csökkentésének trendje
Európa-szerte új folyamat indult be a vállalatoknál: több országban is a munkaidő növelése van napirenden, miután a korábban bevezetett munkaidő-csökkentés nem hozta magával a várt eredményeket. A Menedzsment Fórum által megkérdezett szakértő szerint azonban nem ezek a lépések fokozzák a legeredményesebben a munkahelyi hatékonyságot.
