A cég 28 európai országban végezte a felmérést, ami a vásárlások motivációját vette górcső alá. A jelentős szokásbeli eltérések mögött állhat az is, hogy itthon széleskörű a kínálat a választható üzleteket illetően, hiszen éjjel és hétvégén nyitvatartókat is könnyű találni. Ezzel szemben a legtöbb európai országban korlátozva vannak a nyitvatartások. Így a vásárlók rá vannak kényszerítve arra, hogy tervezetten, átgondoltan intézzék a bevásárlást.
Rögtönözni szeretünk
"Tízből négy magyart (39 százalékot) első sorban az ösztönöz vásárlásra, hogy otthon valamilyen szükséges árucikk kifogyott. Második leggyakoribb ok, hogy egy vagy több fontos termék szükségessé vált a háztartásban, a válaszadók 24 százaléka szerint" - részeltezi a felmérés. Harmadik leggyakoribb okként pedig az otthoni raktárkészlet feltöltését nevezték meg a válaszadók. Ezt 13 százalékuk tartotta kiváltó indoknak.
Ezzel szemben külföldön sokkal átgondoltabban intézik a beszerzéseket a lakosok. A megkérdezettek átlagában 37 százalékuk keres fel azért valamilyen kiskereskedelmi egységet, mert fel kell tölteni az otthoni készleteket. 25 százalékuk azért indul el, hogy pótolja a kifogyott dolgokat, míg 21 százalékuknak néhány árucikkre van szüksége. A tudatosság magyarázható a törvényileg szabályozott nyitvatartási időkkel, Magyarországgal ellentétben ugyanis több országban késő este, vagy hétvégén nem lehet elintézni a bevásárlást.
A britek a legátgondoltabbak
A felmérés során kiderült, hogy míg a magyaroknak mindössze 13 százaléka keres fel azért élelmiszerüzletet, hogy az élelmiszerkészletet szinten tartsa, addig a vizsgált 28 ország közül az angolok 70 százalékára jellemző ez. A finneknék 68 százalék, az észteknél és az íreknél 61-61 százalék ez az arány, de a lengyelek is előttünk járnak, náluk 55 százalék vásárol tervezetten. Nálunk rosszabb aránnyal csak a románok (10 százalék), a törökök (9 százalék) és a franciák (8 százalék) büszkélkedhetnek.
Javulna az arány a vasárnapi nyitvatartással?
Az alacsony hazai arányon talán változtathat az a törvényjavaslat, mely az üzletek vasárnapi nyitvatartását szabályozná. Az emberek ugyanis kénytelenek lennének tervezetten intézni a bevásárlást, bár az ezzel eltöltött idő vélhetően kevesebb is lenne. Hétvégén ugyanis míg sok esetben ez családi programnak minősül, és akár egy órát is eltöltenek az üzletekben, addig hétköznap erre aligha lesz elég idő és energia.
Ugyan a KDNP-s javaslat jövő év januárjától lehetne hatályos, az nem került korábban elfogadásra, és újabb vita tárgyát képezheti majd a későbbiekben. A Nemzetgazdasági Minisztérium állítólag rendelkezik gazdasági hatástanulmányokkal, melyek a törvény elfogadását támasztják alá, a tartalmuk egyelőre azonban ismeretlen.
Ezzel szemben számos ellenvélemény is párosul a javaslat mellé. Félő ugyanis, hogy a törvény elfogadása a vásárlási szokások átalakulása mellett a munkahelyek megszűnéséhez (15-20 ezer munkahelyet érinthet a kérdés), a kiskereskedelmi forgalom csökkenéséhez is vezetne, hiszen a vásárlások 4 százaléka a hét utolsó napján zajlik, amikor is a magyarok 48 százaléka, közel 1,9 millió család intézi a beszerzéseket. Ráadásul az állami bevételek 250 milliárdos csökkenéséhez járulna hozzá.
Nem esnének a törvény hatálya alá a 280 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek, ami már csak azért lehet érdekes, mert a hazai átlagos alapterület 114 négyzetméter.
Székely Sarolta
mfor.hu
