Az Egyesült Királyságban összesen négyezer, Írországban kétezer, Svédországban pedig 180 magyar munkavállaló dolgozott 2004 decemberében. Az eddigi adatok szerint tehát nem árasztotta el a kelet-európai munkaerő nagy tömegekben a régi uniós államokat, és nem terhelte meg a szociális ellátórendszerét azoknak az országoknak, amelyek semmiféle munkaerő-piaci korlátozást nem vezettek be.
A magyarok leginkább német nyelvterületre mennek dolgozni. Németországban 17.130, Ausztriában pedig 13.628 magyar dolgozott tavaly év végén. Ennek ellenére azok az államok, amelyek most szigorúan korlátozzák a külföldiek fogadását, nem tekintik ezt meggyőző érvnek.
Esély van azonban arra, hogy Európa északi és déli munkapiacai megnyíljanak előttünk, mivel Finnország és Spanyolország is fontolgatja a korlátozások eltörlését. Ezzel azonban egy újabb problémás tényező kerül előtérbe: Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása. Mivel a tagállamokat továbbra sem akarják differenciálni, az EU-15 az újabb csatlakozók összességéről fog dönteni, olvasható a Napi Gazdaságban.
Megnyílhat a finn és a spanyol munkaerőpiac
Nem sok esély van arra, hogy azok az országok, ahol a magyarok szívesen dolgoznak, eltöröljék a munkavállalók tömeges beözönlése ellen felállított kvótákat és korlátozásokat, ugyanakkor megnyílhatnak előttünk Európa északi és déli munkaerőpiacai, írja a Napi Gazdaság.
