Törzsrészvény lesz az aranyrészvényből, s ezzel megszűnnek az állam többletjogosítványai a privatizált cégekben. A héten a gazdasági kabinet tárgyal a kérdésről, azt követően pedig a kormány dönt az aranyrészvény megszüntetésének koncepciójáról - értesült a Világgazdaság.
Az elképzelések szerint hatályukat vesztik az államnak indokolatlan többletjogosultságokat nyújtó jogszabályok, köztük elsősorban a privatizációs törvény vonatkozó rendelkezései, és az aranyrészvény helyébe nem lép semmiféle kivételező konstrukció. Itthon 30 céget érint majd az új szabályozás, így az energiaszolgáltatók mellett például a Zsolnay porcelángyárat, az OTP-t vagy a Hungexpo Rt.-t. A társasági törvényben megmarad ugyan a szavazatelsőbbségi részvény, de az állam a jövőben ilyet már nem szerezhet - írja a Világgazdaság..
Az Európai Bizottság szerint kizárólag nyomós közérdekből – például energetikai cégek eladásakor, a közszolgáltatás folyamatosságának biztosítására – korlátozható a tőkemozgás aranyrészvénynyel. A beavatkozás azonban nem lehet diszkriminatív, nem lépheti túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket, tehát arányosnak és átláthatónak kell lennie. Ily módon az állam sajátos hatósági jogkört gyakorol az aranyrészvény nyújtotta széles körű jogosítványok helyett.
A hatályos szabályozások – a privatizációs, a koncessziós vagy a légi közlekedésről szóló törvények – nem felelnek meg a közösségi jogi követelményeknek: az állam a szavazatelsőbbségi részvényéhez fűződő jogait tetszése szerint gyakorolhatja - írja a Világgazdaság.
Megszűnnek az állam extrajogai
Az uniós csatlakozással meg kell szűnnie az aranyrészvénynek. A privatizált cégekben ez idő tájt aránytalan jogosítványokat élvező állam csak kivételesen, nyomós közérdekből, sajátos hatósági jogkörben avatkozhat majd be az érintett társaság döntéseibe. Az elképzelésekről a közeljövőben tárgyal a kormány.
