Azonban a tagdíjfizetési plafon több, mint 20%-os emelésének hatására idén várhatóan még tovább emelkedik a bevétel , tehát azok a magasabb jövedelműek, akik 2002-ben a maximális összeget fizették, mostantól az új plafonig - jövedelmük függvényében - eszközölnek befizetést.
Óvatos becslésünkkel a teljes munkavállalói körben bruttó 5%-os keresetnövekedéssel számoltunk (a 2002-es béremelések áthúzódó hatása miatt ez akár lényegesen magasabb is lehet). További tagdíj-bevétel emelő tényező az új munkavállalók belépése és a 30 év alatti munkavállalók egy körének átlépése a három pilléres rendszerbe. A tagdíj-befizetések mértékét 2003-ban csak a kieső tagok csökkentik, amely jelentéktelen mértékű hatással jár. Így szerintünk az idén megközelíti a tagdíjbevételek összege a 150 milliárd forintot, amely 28%-os emelkedést jelent az előző évhez.
A magán-nyugdíjpénztárak középtávú növekedési kilátásai is ígéretesnek mondhatóak; a dinamikus növekedésnek csak akkor várhatjuk a végét, amikor a jelenlegi 35-40 évesek is nyugdíjfizetésben fognak részesülni. Ekkor ugyanis a be- és a kifizetések jobban egyensúlyba kerülnek. Ezt az egyensúly-közeli helyzetet viszont csak 2030 körül érik el a magán-nyugdíjpénztárak, amikor szakértői becslések alapján a vagyonuk elérheti a GDP 40%-át, 2050-ben pedig az 50%-át.
A nyugdíjpénztári piacon az elmúlt években a szereplők száma csökkent, tehát a koncentráció nőtt. 1998-hoz képest a magán-nyugdíjpénztárak száma 41%-kal, az önkéntes nyugdíjpénztáraké pedig több mint 50%-kal csökkent.
A teljes anyag letölthető az MKB honlapjáról
Merre tart a nyugdíjpénztári szektor?
Az MKB által készített összefoglaló bemutatja az önkéntes és magán-nyugdíjpénztár trendeket. A szakemberek szerint a piaci koncentráció további folytatódására lehet számítani.
