A KSH szerdán publikált adatai szerint az idei év hetedik, nyolcadik és kilencedik hónapjában összesen 4652 lakás kapott használatbavételi engedélyt, míg 4376-ra kértek építési engedélyt. Előbbi érték az előző három hónaphoz képest 22, míg utóbbi 3 százalékos növekedést jelent. Ha az előző év azonos időszakát vesszük bázisnak, akkor a változás sokkal sötétebb képet fest: a használatbavételi engedélyek száma 28 az építési engedélyek száma 36 százalékkal esett vissza.
A 12 havi gördülő számok vizsgálata sem nyugtathatja meg a lakásépítési piac szereplőit. Az építési engedélyek évesített száma 2009 harmadik negyedévétől permanensen kisebb, mint a használatbavételi engedélyek száma. Amíg ez előző mutató értéke nem tudja markánsan meghaladni az utóbbiét, nem számíthatunk piaci felfutásra.
Regionális mutatók
Budapesten, ahol az új lakásépítési engedélyeket tekintve az év korábbi időszakában még enyhe növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető, most 6%-os a csökkenés. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosinál jóval erőteljesebb a visszaesés a megyei jogú városokban (52%), a községekben (49%) és a többi városban (46%). Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be drasztikus, 60%-ot is meghaladó csökkenés a kiadott új építési engedélyek számában.
Az év első kilenc hónapjában használatba vett lakások száma a fővárosban esett vissza a legkisebb (31%), illetve a megyei jogú városokban a legnagyobb mértékben (39%) az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az épített lakások számának csökkenése az Észak-Alföldön volt a legerőteljesebb, 52%. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen.
Az új lakások több mint felét – szintén hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjához – értékesítési céllal építették. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87%-át építőipari vállalkozások építették, 11%-uk lakossági kivitelezésben készült el. (Egy évvel ezelőtt kevesebb, 79% volt az építőipari vállalkozások, és a mostaninál több, 14% a lakossági kivitelezés részesedése.)
Az új lakóépületben létesült lakások 47%-a családi házban, 37%-a többszintes, többlakásos épületben, 9%-a lakóparkban épült. A lakóparki épületek aránya idén 2 százalékponttal nagyobb volt az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami a budapesti építkezések növekedésének eredménye. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 m2, 2 m2-rel nagyobb, mint 2009 első három negyedévében.
2010 első kilenc hónapjában 1512 lakás szűnt meg, 41%-kal kevesebb, mint tavaly. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44%).
mfor.hu
