Geológusok régóta tudják, hogy a Kárpát-medencében nagy mélységben rengetek földgáz található. Ezek közül a legnagyobb visszhangot a makói medence váltotta, ahol már kísérleti jelleggel folyik a kitermelés, amelyet a kanadai bejegyzésű Falcon Oil & Gas társaság magyar leányvállalata, TXM Olaj- és Gázkutató Kft termeli ki. Egyelőre hat fúrókút létesült, de ha sikerül gazdaságossá tenni a kitermelést, akár 120-150 kút is üzembe állhatna.
A szakértők szerint a makói medencében mintegy 1500 milliárd köbméter fölgáz található - Magyarország éves fogyasztása egyébként 14,5 milliárd köbméter -, de nagy mélységen és igen speciális geológiai viszonyok mellett. A földgáz ugyanis hagyományos módszerekkel akkor termelhető ki, ha a gázt tartalmazó homok felett egy kemény anyagból álló záró réteg található. A kanadai cég sikeresen megoldotta problémát és már három kútja is működik. Ám a nagy kérdés, hogy a 6 ezer méter mély szénhidrogénmező gazdaságosan kiaknázható-e?
A torontói tőzsdén jegyzett Falconnak tavaly elfogyott a pénze. Azóta keres partnereket a további kutatásokhoz, és ennek keretében sikerült megállapodnia az Exxon-nal, amely a világ legnagyobb olajcége. (Exxon egyébként lényegében a hajdani nagy olajmilliárdos család, a Rockefellerek cégének örököse, és a család ma is nagy részben tulajdonosa a cégnek.)
Az Exxon aktivizálta magát
Az Exxon Mobil egy ideje komoly érdeklődést mutatott a makói mező iránt. Ez állt annak a megállapodásnak a hátterében is, melyet a világ legnagyobb energiacége tavaly írt alá a Mol-lal a konvencionális szénhidrogénkészletek feltárásáról a Pannon-medencében.
A Falcon már korábban jelezte, hogy még 100 millió dollárra van szüksége, hogy eljussanak a kitermelésig. Ezért egy pénzügyi tanácsadó céget bízott meg azzal, hogy előteremtse a szükséges összeget, ami úgy tűnik sikerült, hisz a múlt héten kötött megállapodás értelmében az Exxon beszáll a finanszírozásba. Azonban többen felvetik, hogy a Falconnak úgy tűnik nem sikerült a kárpát-medencei viszonyokra alkalmazható technológiát kifejlesztenie. Az eddigi 250 millió dollárból háromdimenziós geológiai méréseket végeztek, kutatófúrásokat hajtottak végre és kiépült egy gázvezeték a Mol algyői telepéhez. A kitermelés kapcsán reményre adhat okot, hogy az Egyesült Államokban kitermelt földgáz 23 százaléka ma már nem hagyományos technológiával történik, és ebben szerepet kap a Falcon is, amely a Sziklás-hegység tövében nagy mélységből, nyerséggel hoz a felszínre gázt.
A múlt heti megállapodás értelmében a Falcon 25 millió dollárért vált meg részesedésétől, az Exxon Mobil elsőre 50 millió dollárnyi munkaprogramot vállalt. Ha ez sikeres lesz, és tovább lépnek a következő fázisba, az Exxon Mobil további 50 millió dollárt fizet a Falconnak, és 100 millió dolláros további munkát vállal. Ha az Exxon Mobil nem tartja érdemesnek folytatni a munkát a bevezető fázis után, akkor a részesedése visszaszáll a Falconra. A második értékelési program befejezése után, ha az Exxon Mobil folytatni akarja a munkát a fejlesztési szakaszban, akkor újabb 75 millió dollárt fizet a Falconnak, ellenkező esetben a részesedés szintén visszakerül a Falconhoz.
Ebben a régióban indul hamarosan a Mol és az Exxon közös kutatási projektje, melyről a két cég 2008. április 11-én írt alá megállapodást. Az amerikaiak helyi cége, ExxonMobil Kutatás és Termelés Magyarország Kft. finanszírozza a teljes kutatási programot, és a felek megegyeztek abban, hogy 50-50 százalékban részesednek a kutatási eredményekből - jelentette be a Mol hétfőn. Az új kutatási program a két társaság között tavaly aláírt megállapodáshoz kapcsolódik, ahhoz nyújt további információkat a Makói árokban az eddig meg nem kutatott szénhidrogén potenciál eredetéről, méretéről és kitermelhetőségéről. A kutatási program a Mol Makói árokban lévő 106. és 107. kutatási blokkjaiban indul, és 1560 négyzetkilométer területet foglal magába, és a tervezett kutak átlagos mélysége várhatóan 4300 méter lesz.
Máshol is folynak kutatások
Egy másik mező kutatása is folyik a közelben, amiről elég keveset lehet tudni. Az Okány-1-es jelű mezőn napi 50 ezer, a Kőrösújfalu-1-esnél napi 255 ezer, a Zsadány-É-1-esen pedig napi 115 ezer köbméter hozamú földgázlelőhelyre bukkant a Mol és partnere, a Magyar Horizont Energia (MHE) Kft.
Már két cég is bejelentette, hogy próbafúrásaik sikerrel jártak, azonban mindkettő a "kisebbek" közül való. Penészlek térségében kutató PetroHungária Kft. - amelyet 2005-ben hozott létre az összesen hét kutatási engedéllyel rendelkező Geomega Kft., és a hat európai országban tevékenykedő brit Ascent Resources Plc. - talált földgázt a magyar-román határ közelében. A bejelentés után a brit cég árfolyama egy nap alatt 16 százalékkal emelkedett a londoni tőzsdén.
Nemrégiben közös határ menti kutatási projektről szóló megállapodást írtak alá a MOL csoport és a horvát INA vezetői. A projekt a Podravska Slatina - Zaláta terület gázkiaknázását jelöli ki célul; a feladatokból és az eredményekből a két fél egyenlő arányban veszi ki a részét. A kutatási terület mintegy 50 négyzetkilométer kiterjedésű és a két ország határvidékén terül el.
VMI
