A Mol vezetői annak kapcsán kérdőjelezték meg az OMV szándékait, hogy az OMV szerdai közgyűlésén az osztrák cég vezetése megint elmulasztotta szavait tettekkel alátámasztani. Az OMV korábban többször nyilatkozott úgy, hogy felvásárlási ajánlatot tenne a Molra akkor, ha több feltétel is teljesülne előzetesen, így például törölnék a cég alapszabályából a 10 százalékos szavazati korlátot.
A Mol képviselői a közgyűlésen csendes megfigyelőként vettek részt úgy, hogy korábban öt darab OMV részvényt vásároltak. A Mol egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy az OMV a részvényesek előtt is kitart-e a versenytársa felvásárlására irányuló kísérlete során alkalmazott - a Mol szerint - valótlan állításokon alapuló kommunikációja mellett.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója az OMV közgyűlését követően a közlemény szerint kifejtette: az OMV vezetése továbbra sem fedte fel kártyáit a társaság részvényesei előtt a Mol felvásárlására irányuló ellenséges közeledés kapcsán. Ferencz I. Szabolcs szerint folytatódott a ködösítés Brüsszel szerepével kapcsolatban, és továbbra sem derült ki, milyen megfontolások alapján ragaszkodik az OMV vezérigazgatója jelenlegi részesedéséhez. Irracionális félelem mozgatja, személyes indítékai vannak, vagy netán elismeri, hogy a Mol a jobb pénzügyi befektetés - vetette fel.
A közgyűlésen részt vevő Benke Richárd, a Mol befektetési kapcsolatok igazgatója kifejtette: a magyar törvények stratégiai vállalatok esetében előírják, hogy a potenciális vásárló közgyűlése hagyja jóvá a felvásárlási tervet. Az OMV vezetése azonban még csak be sem nyújtott ilyen tartalmú javaslatot a közgyűlésre - emelte ki. Hozzátette: mindez az átvételi terv komolytalanságát jelentheti, vagy a magyar törvények semmibevételéről tanúskodik, vagy pedig csak azt jelenti, hogy az OMV az idő múlására játszik, s megpróbálja sakkban tartani a versenytársát.
Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója a közgyűlésen elmondta: az a 20,26 százalékos tulajdonrész, amelyre tavaly az OMV Mol-részvények felvásárlásával szert tett a magyar vállalatban, ma egymilliárd euróval többet ér, mint amennyibe a részvények kerültek. A cél azonban nem önmagában a tulajdonrész bővítése volt, hanem "hogy helyet kapjunk az asztalnál az ágazat további konszolidációjánál" - szögezte le az OMV és a Mol esetleges egyesülésére utalva. Megismételte azt az érvét, hogy a két cég összefogásából a szinergiák révén 400 millió eurós haszon származhatna.
Az OMV és a Mol közötti viszonyt mutatja, hogy az osztrák cég tavaly decemberben beperelte a magyar társaságot azért, mert szerinte a Mol alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. A három vitatott pont a következő: a Magyar Állam által tulajdonolt B részvény ("aranyrészvény") fenntartása, mely aranyrészvény vétójogot biztosít a Magyar Államnak a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazható a Magyar Államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma azonban első fokon elutasította az OMV keresetét.
Az OMV eddig még nem tett ajánlatot a Molra. Az osztrák cég csak azt közölte, milyen feltételekkel tenne ajánlatot, ha elhárulnának az egyesülés általa kifogásolt akadályai. Az ajánlattétel előtti versenyjogi vizsgálatot az OMV kezdeményezte a brüsszeli bizottságnál, a bizottság versenyfelügyeleti hatáskörében jár el.
