A vezetői döntéshozatalt leginkább a szervezetek pénzügyi helyzete és a tulajdonosi elvárások, valamint a gazdasági és jogi változások befolyásolták leginkább. Ezt mérte Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója 2010 végi – közel félezer vezetőre kiterjedő – országos kutatásában, melyet az RSM DTM partnerségével készített.
Az akkori kutatási adatok szerint a vezetők több mint egytizedét a kudarcok elkerülésének vágya, illetve saját posztjának megőrzése, s a céges túlélés hajtotta. Egyharmaduk konkrét félelmeket fogalmazott meg a létszámleépítés végrehajtásával kapcsolatban, miközben 70%-uk leginkább a gazdasági stabilitás hiánya miatti tervezhetetlenség miatt aggódott.
A döntéshozók kétharmada valós veszélynek tartotta, hogy az állami megrendelések továbbra is csak bizonyos bennfentes körökhöz kerülnek, a közbeszerzéseknél a korrumpáló nyer, s a korrupció továbbra is meghatározó lesz a politikában, amely kihat az üzleti életre is.
Bár az alapvetően számos külső és belső konfliktussal szembenézni kénytelen vezetők kétharmada konfliktusvállalónak jellemezte önmagát, többségük inkább együttműködő, mintsem versengő beállítottságú volt.
Vajon mi változott az elmúlt négy évben? Csökkentek-e a vezetők problémái, s hogyan oldják meg azokat? Milyen módon hoznak döntéseket, hogyan alapozzák meg azokat? Elégedettebbek-e a helyzetükkel, tudják-e érvényesíteni érdekeiket, sikeresek-e és boldogok-e? Jó vezetőnek tartják-e magukat? Ezt vizsgálja többek között most Dara Péter a “Hogyan dönt a döntéshozó 2014-ben?” című országos kutatásában. Az online felmérés résztvevői térítésmentesen hozzájuthatnak az összefoglaló elemzéshez.
Most is félnek a vezetők?
A recesszió hatására a szervezetekben jelentősen megerősödtek a centralizációs törekvések.
