Az elmúlt években egyre-másra jelentek meg a kisebb internetszolgáltatók, akik kihasználva, hogy az állam megnyitotta számukra a nagy monopolcégek vezetékeit, nagykereskedelmi áron jutottak továbbértékesítésre alkalmas kapacitásokhoz. Az árak leszorítása érdekében a Nemzeti Hírközlési Hatóság a korábban monopolhelyzetben lévő vállalatok árpolitikájába is beavatkozott: az úgynevezett retail-minus rendszer bevezetésével évről évre csökkentek a nagykereskedelmi árak, így az alternatív szolgáltatók a felhasználók felé is csökkenteni tudták áraikat.
Érthető azonban, hogy a saját vezetékhálózattal rendelkező, úgynevezett inkumbens szolgáltatók a szabályozási kereteket maximálisan kihasználva, igyekeznek legalább minimális üzleti hasznot elérni a hurokátengedésnek nevezett kapacitás-átadásból. Leginkább a telefonelőfizetés nélkül igénybe vehető, úgynevezett csupasz-ADSL csomagok - szintén kötelező - bevezetésekor látszott, hogy az inkumbens szolgáltatók csak "nehéz szívvel" tesznek eleget a hatóságok elvárásainak. Kezdetben ugyanis magas belépési díjakat alkalmaztak, ráadásul az alternatív cégek szerint egy-egy előfizető bekötésekor a szükséges műszaki átalakítások elvégzését sem "siették el".
Természetesen a vezetékhálózatokat birtokló vállalatok is beszállnak a végfelhasználói árversenybe: ha akciókat kínálnak nagykereskedelmi partnereik felé, akciókkal jelennek meg a lakossági piacon is. Amikor például a Magyar Telekom havidíj-elengedési akciót hirdet mind az egyéni felhasználóknak, mind a továbbszolgáltató cégeknek, akkor az alternatívok két dolgot tehetnek: vagy maguk is azonnal "nulla forint két hónapig" feliratú óriásplakátokat rendelnek, vagy hosszú távra terveznek, és alacsonyabb díjakkal jelennek meg a piacon, a náluk maradó elengedett havidíjakat beépítve az áraikba.
Az mfor.hu-nak korábban nyilatkozó szakértők ezért úgy látják: az árak lassan kezdik elérni azt a szintet, ami alá már nem lehet menni. A hazai piacon éppen ezért egy keresztbe-kasul zajló felvásárlási, összeolvadási hullám jöhet.
Vannak viszont olyan cégek is a piacon, amelyek csak erre vártak. Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint körülbelül 60-70 ezer olyan ügyfél van ma Magyarországon a 200 ezer, alternatív céggel szerződött internetező között, aki a közeljövőben "gazdát", azaz szolgáltatót cserélhet. Sok kisebb vállalat ugyanis - a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően - csak azért jelent meg a hazai piacon, hogy jó marketinggel, rövid idő alatt 10-15 ezer ügyfelet toborozzon, vállalva, hogy a meghirdetett akciók és alacsony havidíjak miatt akár még veszteséget is termel. Az ügyfélbázis ugyanis érték, mivel a verseny miatt kis árréssel dolgozó cégeknek csak akkor éri meg a szolgáltatás, ha minél több emberrel kötnek szerződést, sok kicsi sokra megy alapon.
Az ügyfelek - legalábbis a váltást követő első időszakban - nem nagyon vesznek észre semmit a szolgáltatócseréből, hiszen ugyanolyan feltételekkel szerződnek velük az átvevő cégek, mint a korábbiak. Szathmári Géza szerint akár jobban is járhatnak: egy nagyobb vállalat jobb ügyfélszolgálati háttérrel, jobb szolgáltatásminőséggel állhat rendelkezésükre.
A közelmúltban lezajlott tranzakciók - mint például a TVNet ügyfélbázis-vándorlása az Externethez, vagy az Invitel Euroweb-en keresztül elvégzet tranzakciói - azt mutatják, hogy ma Magyarországon 400 euróba, azaz körülbelül százezer forintba kerül egy "jó ügyfél". "Jó ügyfél alatt azt értem, hogy nincs számlatartozása, rendszeresen használja a szolgáltatást, és várható, hogy egyéb ajánlatokkal is - például kedvezményes telefonelőfizetéssel - sikeresen felkereshető" - fejtette ki Szathmári Géza.
Véleménye szerint az ügyfélvásárlási folyamat hasonlít egy kicsit a tőzsdéhez: azok a cégek, amelyek csak rövid távra, az ügyfélbázis kiépítése, majd az ügyfelek későbbi "értékesítése" céljából léptek piacra, várják a megfelelő pillanatot, amikor a legmagasabb árat tudják kialkudni.
Az ATSZE elnöke hozzátette, hogy ez sok mindentől függ, például a makrogazdasági folyamatoktól is. "Ha recesszióba kerül a gazdaság, értelemszerűen csökken az ügyfélbázis ára is, ilyenkor gyorsan kell számolni: vagy gyorsan túladunk a vagyonon, amíg nem késő, vagy - vállalva a további veszteségeket - kivárjuk a helyzet normalizálódását" - mondta.
A szakmai szervezet vezetője közölte, hogy a cégek meglehetősen titokban tartják ügyfélvásárlási törekvéseiket, ezért nem lehet előre tudni, hogy mely nagyobb szolgáltató készül ilyen lépésre. Azt azonban elárulta, hogy saját cége nem tervezi, hogy ezzel a módszerrel gyarapítsa szerződéseinek számát, mivel ők egyelőre a nyitott piacról is tudnak havonta 2000 ügyfelet toborozni. Szathmári Géza szerint ugyanakkor a konszolidációs folyamat végeztével négy-öt nagyobb internetszolgáltató maradhat talpon az alternatívnak nevezett cégek közül Magyarországon.
L. Nagy Gábor
