5p

További konszolidáció előtt ál a hazai internetszolgáltatási piac. A terület szakértői szerint mintegy 60-70 ezer ügyfél cserélhet gazdát a jövőben a körülbelül 200 ezer alternatív céggel szerződött internethasználó közül. A kisebb cégek közül sokan eleve azzal a szándékkal léptek a piacra, hogy minél gyorsabban minél több ügyfelet gyűjtsenek, akiket azután "értékesíteni" lehet. Egy internetező ma 400 eurót ér ezen a piacon.

Adják-veszik őket (Mfor-montázs)

Az elmúlt években egyre-másra jelentek meg a kisebb internetszolgáltatók, akik kihasználva, hogy az állam megnyitotta számukra a nagy monopolcégek vezetékeit, nagykereskedelmi áron jutottak továbbértékesítésre alkalmas kapacitásokhoz. Az árak leszorítása érdekében a Nemzeti Hírközlési Hatóság a korábban monopolhelyzetben lévő vállalatok árpolitikájába is beavatkozott: az úgynevezett retail-minus rendszer bevezetésével évről évre csökkentek a nagykereskedelmi árak, így az alternatív szolgáltatók a felhasználók felé is csökkenteni tudták áraikat.

Érthető azonban, hogy a saját vezetékhálózattal rendelkező, úgynevezett inkumbens szolgáltatók a szabályozási kereteket maximálisan kihasználva, igyekeznek legalább minimális üzleti hasznot elérni a hurokátengedésnek nevezett kapacitás-átadásból. Leginkább a telefonelőfizetés nélkül igénybe vehető, úgynevezett csupasz-ADSL csomagok - szintén kötelező - bevezetésekor látszott, hogy az inkumbens szolgáltatók csak "nehéz szívvel" tesznek eleget a hatóságok elvárásainak. Kezdetben ugyanis magas belépési díjakat alkalmaztak, ráadásul az alternatív cégek szerint egy-egy előfizető bekötésekor a szükséges műszaki átalakítások elvégzését sem "siették el".

Természetesen a vezetékhálózatokat birtokló vállalatok is beszállnak a végfelhasználói árversenybe: ha akciókat kínálnak nagykereskedelmi partnereik felé, akciókkal jelennek meg a lakossági piacon is. Amikor például a Magyar Telekom havidíj-elengedési akciót hirdet mind az egyéni felhasználóknak, mind a továbbszolgáltató cégeknek, akkor az alternatívok két dolgot tehetnek: vagy maguk is azonnal "nulla forint két hónapig" feliratú óriásplakátokat rendelnek, vagy hosszú távra terveznek, és alacsonyabb díjakkal jelennek meg a piacon, a náluk maradó elengedett havidíjakat beépítve az áraikba.

Az mfor.hu-nak korábban nyilatkozó szakértők ezért úgy látják: az árak lassan kezdik elérni azt a szintet, ami alá már nem lehet menni. A hazai piacon éppen ezért egy keresztbe-kasul zajló felvásárlási, összeolvadási hullám jöhet.

Vannak viszont olyan cégek is a piacon, amelyek csak erre vártak. Szathmári Géza, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint körülbelül 60-70 ezer olyan ügyfél van ma Magyarországon a 200 ezer, alternatív céggel szerződött internetező között, aki a közeljövőben "gazdát", azaz szolgáltatót cserélhet. Sok kisebb vállalat ugyanis - a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően - csak azért jelent meg a hazai piacon, hogy jó marketinggel, rövid idő alatt 10-15 ezer ügyfelet toborozzon, vállalva, hogy a meghirdetett akciók és alacsony havidíjak miatt akár még veszteséget is termel. Az ügyfélbázis ugyanis érték, mivel a verseny miatt kis árréssel dolgozó cégeknek csak akkor éri meg a szolgáltatás, ha minél több emberrel kötnek szerződést, sok kicsi sokra megy alapon.

Az ügyfelek - legalábbis a váltást követő első időszakban - nem nagyon vesznek észre semmit a szolgáltatócseréből, hiszen ugyanolyan feltételekkel szerződnek velük az átvevő cégek, mint a korábbiak. Szathmári Géza szerint akár jobban is járhatnak: egy nagyobb vállalat jobb ügyfélszolgálati háttérrel, jobb szolgáltatásminőséggel állhat rendelkezésükre.

A közelmúltban lezajlott tranzakciók - mint például a TVNet ügyfélbázis-vándorlása az Externethez, vagy az Invitel Euroweb-en keresztül elvégzet tranzakciói - azt mutatják, hogy ma Magyarországon 400 euróba, azaz körülbelül százezer forintba kerül egy "jó ügyfél". "Jó ügyfél alatt azt értem, hogy nincs számlatartozása, rendszeresen használja a szolgáltatást, és várható, hogy egyéb ajánlatokkal is - például kedvezményes telefonelőfizetéssel - sikeresen felkereshető" - fejtette ki Szathmári Géza.

Véleménye szerint az ügyfélvásárlási folyamat hasonlít egy kicsit a tőzsdéhez: azok a cégek, amelyek csak rövid távra, az ügyfélbázis kiépítése, majd az ügyfelek későbbi "értékesítése" céljából léptek piacra, várják a megfelelő pillanatot, amikor a legmagasabb árat tudják kialkudni.

Az ATSZE elnöke hozzátette, hogy ez sok mindentől függ, például a makrogazdasági folyamatoktól is. "Ha recesszióba kerül a gazdaság, értelemszerűen csökken az ügyfélbázis ára is, ilyenkor gyorsan kell számolni: vagy gyorsan túladunk a vagyonon, amíg nem késő, vagy - vállalva a további veszteségeket - kivárjuk a helyzet normalizálódását" - mondta.

A szakmai szervezet vezetője közölte, hogy a cégek meglehetősen titokban tartják ügyfélvásárlási törekvéseiket, ezért nem lehet előre tudni, hogy mely nagyobb szolgáltató készül ilyen lépésre. Azt azonban elárulta, hogy saját cége nem tervezi, hogy ezzel a módszerrel gyarapítsa szerződéseinek számát, mivel ők egyelőre a nyitott piacról is tudnak havonta 2000 ügyfelet toborozni. Szathmári Géza szerint ugyanakkor a konszolidációs folyamat végeztével négy-öt nagyobb internetszolgáltató maradhat talpon az alternatívnak nevezett cégek közül Magyarországon.

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!


AJÁNLOTT VIDEÓK