A GVH 2004 júliusában a Betonút, Strabag, Hídépítő, Egút, Debmút építőipari cégekre összesen több mint hétmilliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, ezt később a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta. Akkoriban idehaza ezek a büntetések annak ellenére okoztak meglepetést, hogy az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága rendre szabott ki ennél jóval nagyobb versenybírságokat: például a vitaminkartell tagjait 855 millió, a gipszkartonkartellben elmarasztaltakat pedig 478 millió euró befizetésére kötelezték, egyéb kartellügyekben az átlagos bírságösszeg közel százmillió euróra rúgott.
A kartellezés rendkívül romboló hatásai miatt - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - Magyarországon is szükség van a legsúlyosabb versenyjogsértések elleni jogalkalmazói szigorra. Végeredményben ugyanis a társadalom fizeti meg a mesterségesen magasan tartott árat, hiszen egy közbeszerzési kartell esetében a versenykorlátozó megállapodásban részt vevő vállalatok közpénzből garázdálkodnak. Megjegyzendő mindenesetre, hogy a bírságok kiszabásakor a GVH-nak nem lehet célja a vállalkozások megroppantása, mert ezáltal éppen szándékával - a verseny védelmével - ellentétes hatást érne el - mutatott rá Bassola Bálint, a GVH szakértője.
Könnyű belátni, hogy a megbízás költségének megugrásához vezet, ha a pályázók egyeztetnek egymással, előre eldöntve, hogy ki teheti a legkedvezőbb ajánlatot s nyerheti meg ily módon a tendert. A nemzetközi szakirodalom az ilyen típusú jogsértések árfelhajtó hatását 10-20 százalékosra becsüli. Ha belegondolunk, ez például egy 20 milliárd forintos tender esetében akár négymilliárd forint többletköltséget jelenthet. A magasabb áron kívül a kartellmegállapodás a piaci struktúra megmerevedését eredményezi, gátolja az új piacra lépők megjelenését, csökkenti a vállalkozások hatékonyságát, továbbá az innovációs kedvet is visszaveti.
A kiírók tudatossága is szükséges
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az úgynevezett hatásos versenyt indukáló versenyjogkövető vállalati magatartás kikényszerítéséhez nem elegendőek a drákói szigorral kiszabott milliárdos büntetések. Ahhoz a közbeszerzési pályázatokat közzétevő intézmények tudatossága is szükséges. Egyrészt abban, hogy felismerjék a kartellre utaló jeleket, másrészt pedig abban, hogy a gyanús jelenségeket bejelentsék a GVH-nak. Az ilyen jogsértésekre azonban az esetek többségében a projekt megvalósítása közben vagy azt követően derül fény. Hasznos lenne ezért, ha a jog a közbeszerzési pályázatot kiíró intézmény kötelezettségeként írná elő: a kiírónak kártérítési kereset formájában elégtételt kell követelnie a kartellezőktől, ennek elmulasztása esetén pedig felelősséggel tartozik!
Ez utóbbi javaslat ugyan újdonságnak számít - hívta fel a figyelmet a szakember -, a versenyjogi jogsértés esetén követelhető kártérítés azonban az Egyesült Államokban - és Nyugat-Európában is egyre inkább - bevett gyakorlat. Ennek során például egy árkartell miatt kárt szenvedett fogyasztói csoport vagy egy versenytárgyalást kiíró intézmény - a jogellenesen megemelt árak miatt - kártérítést követelhet a kartellező cégektől. Erre idehaza is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen - ahogy azt a nyugati példák bizonyítják - egy esetleges milliárdos kártérítési kötelezettség tényleges visszatartó erőt jelent a cégeknek a kartellezéstől. Az ilyen típusú keresetek benyújtásának ösztönzését tehát az államnak is érdemes támogatnia - számol be a Napi Gazdaság.
