Az ügynökségnek a piacok stabilizálása és az erős áringadozás megszüntetése érdekében hozott döntése, "nyilvánvalóan az OPEC-országok érdekeit sérti", ugyanakkor, legalábbis rövid távon, az európai országok helyzetét javítja - fogalmazott a nemzeti fejlesztési miniszter az EU és az OPEC éves találkozója után magyar újságíróknak nyilatkozva. Hozzátette, hogy az ilyen lépéseket továbbra is csak rendkívüli esetben lehet alkalmazni.
Az OPEC álláspontja szerint a piacok így is telítettek. A szervezet főtitkára a döntés visszavonására szólította fel az ügynökséget az ülést követő sajtótájékoztatón. Habár a tanácskozást mindkét fél rendkívül konstruktívként jellemezte, elhangzott az is, hogy több kérdésben nem értettek egyet. A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, a stratégiai tartalékok kérdésében volt a legélesebb a nézetkülönbség.
Fellegi Tamás, aki az EU soros elnökségének képviseletében vett részt az ülésen, hangsúlyozta, hogy az IEA intézkedésének rendkívülinek kell maradnia. "Ha túl gyakran használnánk, mondjuk úgy, kereskedelmi piacszabályozó eszközként, az nagyon káros volna a piacra" - mondta. "Nagyon kényes egyensúlyt kell megteremteni, ebben egyetértettünk" - tette hozzá. A miniszter úgy vélekedett, a következő hetekben dől el, hogy az IEA lépésének hatása mennyire lesz tartós.
Eltérően vélekedik az unió, illetve az OPEC az árak mértékéről és az instabilitás okairól is - mondta a miniszter. Az OPEC-országok többsége szerint az árak jelenleg is alacsonyak, s mivel az ingadozás okát az európai országokból kiinduló pénzügyi-gazdasági válságban látják, úgy vélik, a piacok helyreállnak, ha Európa kezeli saját gazdasági problémáit. Az európai nézet szerint a hektikusság oka a közel-keleti és észak-afrikai országokban tapasztalható politikai bizonytalanság, valamint az, hogy a japán katasztrófa és a német atomerőművek leállításáról szóló bejelentés felborította a piaci várakozásokat.
Az IEA a múlt héten jelentette be, hogy 60 millió hordó nyersolajat dob a piacra tagországainak tartalékából, hogy ezzel pótolja a líbiai helyzet miatt kieső olajmennyiséget. Hétfőn ezt úgy módosította, hogy 19 millió hordó feldolgozott olajterméket szabadít fel a tartalékokból, és csak 41,6 millió hordó nyersolajat.
Abdallah Szálem el-Badri OPEC-főtitkár az EU-OPEC konferenciát követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "semmi nem indokolja" a tartalékok részbeni piacra dobását, egyben reményét fejezte ki, hogy "az IEA visszavonja, méghozzá azonnal az intézkedést".
Az IEA 37 éves történetében most harmadszor döntött a tartalékok felszabadításáról. A döntést az után hozta meg, hogy az OPEC miniszteri értekezlete meglepetésre nem tudott megállapodni a szervezet olajtermelésének a növeléséről. A főtitkár hétfőn kijelentette azt is, hogy az OPEC-országok, noha nem mindig értenek egyet minden kérdésben, "egy családot képeznek", s "családon belül oldják meg problémáikat".
MTI
