A vizsgált időszakban 2 millió 462 ezer külföldi vendég 6 millió 821 ezer vendégéjszakát töltött el
a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 4, az éjszakáké pedig csak némileg, 1 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van.
A legjelentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz, a német és a francia vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá a Lengyelországból, az Oroszországból, a Romániából, a Csehországból és az Egyesült Államokból érkezőké nőtt.
A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő volt a növekedés, a vendégek számában 12, a vendégéjszakák számában 10 százalékos. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három-, a két-, valamint az egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint az előző év azonos időszakában. A külföldi vendégek száma – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 772 ezer belföldi vendég 6 millió 967 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt visszaesett, 3, illetve 5 százalékkal 2010. január–augusztushoz képest.
A belföldivendég-forgalom 64 százalékát fogadó szállodákban a vendégek számában 4,5, az éjszakák számában 3 százalékos bővülés volt. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 26 százalékkal csökkent.
Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a 239/2009 (X.20.) rendelet következményeként egyes panziók minősítése egyéb szálláshellyé változott, ami befolyásolta a kapacitás és a vendégforgalom alakulását. A belföldi vendégek számának visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél egyaránt
9 százalékkal csökkent. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlenül alakult. Január–augusztusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 18 százalékkal, a wellness-szállodáké – a kapacitásnövekedés ellenére – 6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 3 százalékkal. Az európai uniós soros elnökség keresletnövelő hatása kizárólag az első félévben mutatkozott meg 2010 első félévéhez képest.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46,8 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 63 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 53,5 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 55 százalék.
A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 33 százalékos kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 2 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–augusztusban összesen 161 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 90 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 929 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6512 forint volt.
Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–augusztusban 9100 és 30 500, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3900 és 21 000 forint között alakult.
2011. augusztus 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2824 volt, ezen belül 907 szálloda 54 ezer szobával, 984 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 932 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken augusztusban közvetlenül 31 ezer főt foglalkoztattak, ami kissé elmarad az előző év azonos időszakitól.
A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, 4–10 százalék között mozog, és kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben foglalkoztattak, minimális arányban. Megjegyzés: a 2009. október 20-án hatályba lépett 239/2009-es kormányrendelet alapján 2011-től megszűnt a szálláshelyek kötelező osztályba sorolása. A kötelező kategorizálás helyébe az ún. védjegyrendszer került, melynek kialakításában és működtetésében főszerepet kapnak az egyes szálláshelyek érdekeit képviselő szövetségek.
A gyorstájékoztatóban alkalmazott szállodai kategóriák, illetve azok tartalma jelenleg nem egyezik meg a Magyar Szálloda Szövetség által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. A védjegyrendszerhez nem csatlakozó szállodák a meghatározott moratórium értelmében
2012. június 30-ig használhatják az eddigi csillag megjelöléseket. Ezt követően a KSH hitelességi
okokból csak akkor közöl majd osztályba sorolás szerinti részletes adatokat, ha az érintettek döntő
többsége csatlakozott a védjegyrendszerhez.
mfor.hu
