A hazai közepes és nagyvállalatok általában figyelnek dolgozóik szakmai továbbképzésére, és éves árbevételük 2-3 százalékát szánják erre a célra. A kisvállalatok viszont aggasztóan érdektelenek a képzések iránt, és az ehhez fűződő támogatási lehetőségeket sem használják ki, számol be a Világgazdaság.
A gazdaság szereplői számára kulcsfontosságú kérdés, találnak-e megfelelő színvonalú munkaerőt tevékenységükhöz. A vállalatok ezért jelentős forrásokat fordítanak munkavállalóik képzésének vállalaton belüli fejlesztésére, mivel az - a képzettebb munkaerő által előállított értéktöbblet formájában - megtérül.
Becslések szerint a hazai és nemzetközi közép- és nagyvállalatok éves[ajanlo=84][igazitas=left/]árbevételük 2-3 százalékát szánják a foglalkoztatottak továbbképzésére, összesen évi 100 milliárd forintot. Ezek a cégek hatékonyan kihasználják a rendelkezésre álló saját forrásokat és támogatási lehetőségeket, így például a 2,9 milliárd forintos felnőttképzési normatív támogatást, illetve a 700 millió forintos gazdasági szerkezetváltást támogató felnőttképzési támogatási keretet, írja a Világgazdaság.
Ezzel szemben a kis- és mikrovállalkozások kevéssé élnek ezen lehetőségekkel. A Tréning Kerekasztal tapasztalatai szerint aggasztó a kiscégek képzési érdektelensége: a legtöbb, száz fő alatti társaságnál sem a tréningek, sem az oktatási programok nem jellemzőek, a legnagyobb probléma mégis a vezetők felkészületlensége.
A hazai vállalatok évente átlagosan 8-10 napot szánnak különböző oktatásra a belső és külső képzésekkel együtt, derül ki a Világgazdaság elemzéséből.
Nem törődnek dolgozóik képzésével a hazai kisvállalatok
A hazai közepes és nagyvállalatok általában figyelnek dolgozóik szakmai továbbképzésre, és éves árbevételük 2-3 százalékát erre a célra. A kisvállalatok viszont aggasztóan érdektelenek a képzések iránt, és az ehhez fűződő támogatási lehetőségeket sem használják ki, számol be a Világgazdaság.
