Különösen a szakmai nyelvvizsgák akkreditálása iránt nagy az érdeklődés. A sokféle bizonyítvány között azonban nem mindig könnyű eligazodni.
Az utóbbi időben téves információk láttak napvilágot a Magyarországon megszerzett nyelvvizsgákkal kapcsolatban, ezért sokan úgy érzik, értéktelen a nyelvtudásukat bizonyító okirat, mert azt az EU nem fogadja el – tájékoztatta a Népszabadságot Barabás László, a kilencfős Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elnöke. Szerinte értelmetlen a kérdés, hogy egy nyelvvizsga mennyit ér az EU-ban, hiszen uniós szinten nem foglalkoznak a nyelvvizsgákkal, és a tagállamok közül is csak néhány szabályozza a nyelvvizsga-bizonyítványok elfogadását. A gyakorlatban a felhasználók, vagyis a felsőoktatási intézmények és a munkáltatók határozzák meg, hogy milyen bizonyítványokat fogadnak el, hogy kérnek-e egyáltalán papírt a nyelvtudásról. A németországi egyetemek például rendszerint a DSH- és a Test Daf-nyelvvizsgák valamelyikét kérik külföldi hallgatóiktól. Az elvárások azonban intézményenként változnak.
Nyelvvizsgák jövője
A három éve működő Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület mostanáig 19 központban összesen 24 vizsgarendszer működését engedélyezte – ennyi helyen lehet hazánkban államilag elismert nyelvvizsgát tenni.
