- A vizsgálatban számoltak-e a rejtett rugalmassággal?
- A rejtett rugalmasság rendszertartalék; nem legálisan van benne a rendszerben. Szabályszegő, nem publikus, mégis kérdés, hogy mennyire kell száműzni. Mert ha teljesen likvidáljuk, egyúttal felszámoljuk annak pozitív informális hatásait. Arra azonban törekedni kell, hogy ne legyenek elkülönült tudásszigetek a vállalaton belül.
- Hogyan lehet ütköztetni a vállalati rugalmasságot a kompetenciákkal?
- Felfogásunk szerint a dolgozói kompetenciának négy dimenziója van: szakmai, módszertani, társas és személyi. Szakmai kompetencián mi a dolgozók képességeit, ismereteit és jártasságát értjük. A módszertani kompetencia a helyzeteket, problémákat átfogóan kezelni tudó, rugalmasan alkalmazható technikák, eljárások ismeretét és alkalmazását jelenti. A társas kompetencia dimenziója a célok és tervek sikeres megvalósítása érdekében tanúsított kommunikációs és kooperációs magatartásmódok alkalmazására vonatkozik. A személyi, vagy más néven önismereti és önszabályozó kompetencia az egyéni teljesítőkészséget meghatározó személyiségvonásokat mutatja.
- Amikor ütköztették a szervezeti rugalmasságot és a dolgozói kompetenciákat, milyen eredményt kaptak?
- A szakmai kompetencia értéke a legmagasabb. Jelzésértékű, hogy a módszertani kompetenciáé a legalacsonyabb, tehát az általános problémamegoldásban és döntési technikákban még van mit tanulnunk. A nyereséges és veszteséges vállalatok között szignifikáns eltérés a szakmai és személyi kompetenciában volt tapasztalható. (K. E.)
Önértékünk, a vállalati rugalmasság
A Humán Fókusz decemberben a gazdálkodó szervezetek flexibilitását elemző dr. Kaucsek Györggyel, az OMKMK tudományos főmunkatársával készített interjút a vállalati rugalmasság kérdéseiről.