Egy másik javaslat szerint az álláskeresőket arra akarják ösztönözni, hogy ha tudnak, helyezkedjenek el már az álláskeresési járadék lejárta előtt is, ne vegyék igénybe annak teljes idejét.
Az út a munkához programról szólva a miniszter elmondta: az álláskeresési járadékra vagy segélyre nem jogosultak létszáma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek egyre több, jelenleg 170 ezren kapnak ilyen támogatást. Ebből 140 ezer személy regisztrált álláskeresőként a munkaügyi intézményrendszerrel tartja a kapcsolatot, harmincezren pedig a családsegítő szolgálattal kötelezettek együttműködésre.
A szakmai javaslatok szerint a cél az, hogy aki képes és akar dolgozni, az ne a rendszeres szociális segélyre rendezkedjen be. Ezt szolgálná egy olyan munkateszt, amely alapján szakemberek állapítanák meg a rendszeres szociális segély előtt, hogy az illető képes-e és akar-e dolgozni. Erről a javaslatról is még viták folynak.
Egyes vélemények szerint a feketemunka aránya eléri a 15-20 százalékot. Van olyan szakmai javaslat is, amely szerint a munkaügyi intézményrendszernek és a regisztrált álláskeresőknek rendszeresebbé kellene tenni a kapcsolatát, illetve a rendszeres szociális segély vagy álláskeresési járadék, illetve segély igénybevételi lehetőségéből kizárnák azokat, akik feketefoglalkoztatásban vettek részt.
Lamperth Mónika szólt arról is, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségből a legkedvezőtlenebb adottságokkal bíró 33 kistérségnél az európai uniós finanszírozást is bevonva külön forrásokat biztosítanak a felzárkózáshoz a Zászlós Hajó Program részeként.
Lamperth Mónika lényegesnek nevezte, hogy csökkenjenek a foglalkoztatás adó- és járulékterhei, erősödjön a gazdasági növekedés, valamint eredményeket érjenek el a leghátrányosabb térségek felzárkóztatásában.
