Hasznos Erika hangsúlyozta: az Európai Uniónak (EU-nak) az a kilátásba helyezett vállalása, amely szerint 20-ról 30 százalékra emeli kibocsátás-csökkentési vállalását, egyrészt azon a feltételen nyugodott, hogy a többi fejlett állam is ezzel összehasonlítható mértékű vállalást tesz. A másik feltétel az volt, hogy a fejlődő államok is olyan vállalásokat tesznek, amelyek biztosítják, hogy az iparosodás előtti szintet két Celsius-fokkal meghaladó értékre szorítsák vissza a globális felmelegedést.
Az eddigi tárgyalások alapján a fejlődő államok összesítve a "normál üzletmenethez" képest 28 százalékkal alacsonyabb kibocsátási pályára vonatkozó felajánlást tettek, ugyanakkor az kérdéses, hogy mit értenek normál üzletmenet alatt.
Hasznos Erika beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok által korábban bejelentett vállalás, amely szerint 2020-ig 17 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, csupán 3 százalékos csökkentést jelent 1990-hez képest. Ez a vállalás azonban ebben a formájában nem összemérhető az EU 30 százalékos csökkentési céljával - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: háttértanulmányok szerint az USA-nak legalább egy 24 százalékos csökkentés lenne összemérhető vállalás 1990-hez képest.
A tárgyalások további fontos kérdése lesz, hogy a fejlődő országok vállalásait mennyire tudják hitelesíteni és ellenőrizni - mondta a szakértő. A megmaradó üvegházhatású gáz-kibocsátási egységekről elmondta: el kellene ismertetni a megmaradó egységek mögötti valós csökkentéseket, tehát biztosítani kellene az egységek átvitelét a második - Kiotó utáni - vállalási periódusra, és a bevételeket arra fordítani, hogy a jövőben is kibocsátás-csökkentést érhessen el Magyarország a zöld projektek révén.
Hozzáfűzte: a Kiotói jegyzőkönyv, és a később elfogadott határozatok is garantálják az egységek átvitelét, így az átvitelnek nem szabad kérdésesnek lennie. Az vitára mehet, hogy a bevételek felhasználását szabályozzák-e, és tegyenek-e olyan védintézkedéseket, amelyek a kibocsátási egységek piacát robosztusabbá teszik. Magyarország számára ez utóbbi is fontos lehet - hívta fel a figyelmet.
Hasznos Erika a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatásáról elmondta: a hosszú távú, tehát 2013-ban kezdődő finanszírozás kérdéseiről nincs konkrét megállapodás, csupán körvonalazódik, hogy mely országok milyen támogatási rendszert terveznek. A rövid távú, 2013 előtti finanszírozásnál az Európai Tanács októberen elfogadott álláspontja szerint a tagállamok önkéntes felajánlásokat tehetnek, és ez történik most is.
A csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón megállapodás jöhet létre arról, hogy az unió a 2010 és 2012 közötti időszakra évi 6 milliárd eurót ajánl fel a fejlődő országokban végzett projektekhez, amelyek a klímaváltozás megfékezését és a változó éghajlathoz való alkalmazkodást szolgálják.
A brit kormány már november végén közölte, hogy évi 900 millió eurót szán erre a célra, Dánia pedig szerdán 160 millió eurót ajánlott fel. Svédország csütörtökön jelentette be 800 millió eurós felajánlását. Párizsi források szerint az EU-csúcson Nicolas Sarkozy francia elnök bejelenti majd, hogy országa évente több százmillió euróval járul hozzá a közös támogatási alaphoz, míg Németország egyelőre hallgat a kérdésben.
MTI/Menedzsment Fórum
