Összességében 45 ezer magyar vállal legálisan munkát külföldön, de számuk ennél legalább háromszor ekkora, mert Magyarországon nincs hivatalos nyilvántartás azokról, akik elhagyják az országot.
Október elején a Foglalkoztatási Hivatal EURES menedzsere arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az új európai uniós tagállamok közül a lakosság számához viszonyítva a legkevesebben a magyarok dolgoznak a szabad munkavállalást biztosító Egyesült Királyságban.
A 2004 májusa és 2005 júniusa közötti időszakban az új tagállamok munkavállalói közül több mint 230 ezren regisztráltatták magukat az Egyesült Királyságban, ebből 6900 volt a magyar. Az egyes új tagországok lakosságszámához viszonyítva ez a legalacsonyabb szám. A regisztráltak csaknem fele lengyel volt, ezt követte a litvánok 34 ezres, a szlovákok 25 ezres, a lettek 17 ezres létszáma.
A régi tagállamok közül még két ország, Írország és Svédország biztosít teljesen szabad munkavállalást. A magyar munkavállalók száma ebben a két országban is igen alacsony. Írországban például 2004 májusa és 2005 júliusa között mintegy 120 ezren regisztráltatták magukat az új tagállamokból, ebből mintegy 3400 volt a magyar. A regisztráltak fele itt is lengyel volt, a litvánok száma elérte a 23 ezret, a letteké a 11 ezret, a szlovákoké a 10 ezret.
Litvánok azért vállalnak ilyen nagy számban munkát Írországban, mert a csatlakozásra Írország készítette fel a balti államot, számos közös szakmai programmal. Svédországban összességében is jóval kevesebben vállaltak munkát az új tagállamokból. A 2004 májusa és 2005 áprilisa közötti adatok szerint a regisztráltak száma 6 ezer volt, ebből 270 a magyar. A regisztráltak fele itt is lengyel volt, a litvánok száma elérte a 970-et, az észteké a 490-et, a letteké a 380-at.
