Csütörtökön kerülhet szignó arra a szerződésre, mely a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről rendelkezik. Az aláírást hosszas tárgyalássorozat előzte meg, amelynek állomásai a legutóbbi napokban összesűrűsödtek: Veres János pénzügyminiszter a múlt hét végén Moszkvában tárgyalt, majd még aznap este bejelentették, hogy Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes, az orosz elnöki szék várományosa, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke Belgrád mellett Budapestre is ellátogat.
Sajtóbeszámolók szerint a magyar és az orosz fél között vita tárgyát képezte, hogy az orosz fél szeretett volna többséget a vezetéket építtető-üzemeltető társaságban, s Medvegyev csak a Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélésén ment bele abba, hogy paritásos alapon hozzák létre a közös vállalatot, amelyben Oroszországot a Gazprom gázipari óriáscég képviselné. Hétfői budapesti sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a vállalatban a magyar felet egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő társaság - az MFB vagy annak egy leányvállalata - fogja képviselni.
Milliárdos beruházás
Hivatalos adatot a gázvezeték magyarországi szakaszának építési és üzemeltetési költségeiről nem tettek közzé, a magyar kormányfő "néhány milliárd dolláros vagy eurós" nagyságrendről beszélt. A miniszterelnök így fogalmazott: "abból indulunk ki, hogy legalább 10 milliárd köbméteres kapacitást fogunk itt üzembe helyezni, s ehhez legalább 1 milliárd köbméter volumenű gáztározó kapacitást kívánunk illeszteni."
Nem szolgálja az ország érdekét
Alapvető nemzeti érdek az volna a gázellátás kapcsán, hogy az ország beszerzési kockázatai csökkenjenek. Ennek a célnak az elérésében a Déli Áramlat nem nagyon segít - mondta el az mfor.hu-nak Háda Bálint. A Déli Áramlat megépítéséről szóló szerződés nem feltétlenül segít abban, hogy Magyarország függősége érdemben csökkenjen a szinte kizárólagos gázszállítójától – mondta el Háda Bálint, a QUAESTOR elemzője. Ebbe a vezetékbe is ugyanúgy Oroszország fogja pumpálni a gázt, mint az Ukrajnán át érkező Barátság vezetékbe, a különbség csak annyi lesz, hogy dél felől, Szerbián keresztül fog érkezni.
Az elemzővel hasonló véleményen volt a Magyar Televízió Este című műsorában nyilatkozva Kaderják Péter a Magyar Energiahivatal korábbi elnöke, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. Szerinte a Déli Áramlat nem csökkenti az orosz energiával kapcsolatos függetlenségünket, ráadásul a diverzifikációt jelentő alternatíva, a Nabucco megvalósulása ezt követően megkérdőjeleződik.
A helyzet pikantériáját jelzi, hogy 2007 őszén a Budapesten rendezett Nabucco-konferencián Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy fogalmazott, "Bolond az az ország és az a régió, amely attól boldog, hogy egyetlen eladója van." Magyarország energiapiaci sérülékenységén szeretne javítani azzal, hogy reális alternatívaként tekint a még csak a tervezőasztalon létező Nabucco-projektre, fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Nem zárja ki, de rontja a Nabucco esélyeit
A Déli Áramlat rontja ugyan a Nabucco megtérülését, de Európa ellátása szempontjából mind a két földgázvezetékre szükség van - mondta Pletser Tamás, az ING olaj- és gázipari szakértője az MTI-nek. Az Európai Unió támogatta Nabuccót viszont szerinte akkor is megépítik, ha kedvezőtlenebb a beruházás megtérülése. Mivel állami pénzekre is szükség van, kérdés, hogy milyen mértékben hajlandóak a kormányok egy ilyen beruházást finanszírozni - tette hozzá az elemző. Szerinte a Déli Áramlat azért sem zárja ki a Nabuccót, mert a kettő két különböző gázforrásra épül.
Európa három tradicionális forrása jelenleg az Északi-tenger, Algéria és Oroszország. Az északi-tengeri forrás apad, az algériai nem nő. A Déli Áramlat - Ukrajnát elkerülve - orosz földgázt szállít majd. A Nabuccón keresztül ázsiai földgázt szállítanának ugyan, de még kérdéses a betáplálás. Kérdés az is, hogy az uniós gázvezetékbe tudnak-e olyan áron földgázt beszerezni, ami versenyképes az orosz gáz árával.
Európának fontos
A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, Hegedűs Miklós szerint nem az a kérdés, hogy Nabucco vagy Déli Áramlat, mert e kettő mellett még az Északi Áramlatra is szükség van. A három földgázvezeték három irányból két forrásból szállítaná a földgázt. A jelenleg tervezett 90 milliárd köbméter kapacitásra pedig Európának szüksége lesz a következő évtizedben.
Magyarországnak sem a Nabucco, sem a Déli Áramlat nem elsősorban a saját ellátása, hanem Európa ellátása miatt fontos - mondta a gazdaságkutató az MTI-nek. Szerinte Magyarország számára előnyt jelent beruházás nagysága is. Szerinte a jelenlegi politikai helyzet miatt merül fel úgy a kérdés, hogy Déli Áramlat vagy Nabucco. Hegedűs Miklós szerint az Európai Unió külpolitikája nem igazán veszi figyelembe, hogy elérhető messzeségben jelentős gázforrás Oroszországon kívül nem igen van, ezért építi ki "kerül, amibe kerül" a Nabuccót, miközben kedvezőbb légkör kialakítása és a bizalom helyreállítása olcsóbb lenne. Szerinte most Európa kettéosztása folyik a politikai befolyás szempontjából, és ennek látványos ütközete a gázvezetékek körül kialakult politikai harc.
Szembe az Unióval?
Megoszlanak a vélemények, hogy a Déli Áramlat szerződése mennyire megy szembe az Európai Unió törekvéseivel. Jóllehet Németország, Franciaország és Olaszország is rendelkezik bilaterális szerződésekkel a Gazprommal, korábban mind nyugati, mind amerikai körök, ha diplomatikus formában is, de rosszallásukat fejezték ki a magyar kormány döntése kapcsán. A Financial Times február 26-i száma idézi egy magát meg nem nevező amerikai diplomata szavait: "Fontos továbbra is az Euro-Atlanti prioritásra fókuszálni, ami gázellátásban a Nabucco. Érthető hogy bizonyos országok azt szeretnék, olyan sok vezeték haladjon át területükön, amennyi csak lehetséges. A megközelítés azonban téves, mivel a sorrend is számít: előbb kel diverzifikálni, mint elmélyíteni a függőséget az elsődleges szállítóval." Az amerikai diplomaták szerint a Nabucco-vezetéket meg kell építeni. Hivatalosan ugyanakkor úgy tűnik a szerződés elé nem fog akadályt gördíteni az Európai Unió.
A magyar kormánynak a kritikák ellenére nyomos anyagi oka van a szerződésre, ez pedig az egymilliárd köbméteres tározó, amit nálunk építenek majd fel, mely komoly bevételeket hozhat. Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a tranzitdíjakból származó bevételekből 10-15 éven belül fog megtérülni a beruházás.
Magyarország alapvető érdeke az lenne, hogy a beszállítói kockázatok szétterítődjenek. Egy valamiben mindenesetre jobb a Barátság vezetéknél a balkáni útvonal: ha a Gazprom és az ukrán állam közt nézeteltérés támad, és leállításra kerül a gázexport, akkor ezt kiválthatja a Déli Áramlat. Persze kockázatok ebben az esetben is vannak, hiszen Szerbia és Magyarország között nem mindig felhőtlen a viszony.
Nabucco még várat magára
Persze az Unió által preferált Nabucco kapcsán is széles mosollyal mondták az orosz vezetők, hogy a vezeték bármerre mehet, akkor is az számít, ki rak bele földgázt. A Nabucco egy esetleges orosz közreműködés esetén is nagyobb függetlenséget biztosítana, mint a Déli Áramlat vezeték.
Egyelőre azonban a Nabucco építése kapcsán nincs előrelépés. Mint ismeretes, az osztrák OMV az egyik fő támogatója az orosz forrásokat kikerülő vezetéknek. Háda Bálint szerint azonban érdekességképpen megjegyezendő, hogy Ausztria - ahol a Gazprom szoros kapcsolatokkal bír - is kapna a Déli Áramlat által szállított gázból, annak ellenére, hogy ez a vezeték elsősorban az olasz piacot célozza meg.
