A közszférában végrehajtott keresetemelés alapvetően megváltoztatta a korábbi arányokat. A 90-es évek közepén még a közszféra fizikai dolgozói 30 százalékkal, a szellemi dolgozók 50 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a versenyszférában dolgozók. Ez megváltozott, s 2002-ben már az év átlagában a közszféra fizikai foglalkoztatottai többet kerestek, mint a versenyszférában alkalmazott fizikaiak. A szellemi foglalkozásúaknál 2002. negyedik negyedévében mondható el ugyanez. Mindez erőteljes béremelési hatást fejtett ki a versenyszférában - állapítják meg a kutatók.
A minimálbér két év alatt 25.500 forintról 50 ezer forintra nőtt. Ugyanakkor ez a béremelés csak egyes ágazatokra, cégekre koncentrálódott. Ezeken a helyeken az így kialakuló béraránytalanságok oldása azonban már a kutatók értékelése szerint általános béremelési nyomást jelentett.
A felmérésbe bevont vállalatok válaszai alapján a tanulmány megállapítja: az idén várhatóan a versenyképesség javításának kényszere miatt jobban közelít majd a reálbér alakulása a GDP, illetve a termelékenység javulási üteméhez.
A válaszok szerint a cégek átlagosan 6,9 százalékos béremelést kívánnak megvalósítani, az adójogszabályok miatt ez 9 százalék körüli nettó béremelést jelent majd. A tanulmány készítői - 5-5,5 százalékos inflációval számolva - 3,5-4 százalékos reálbér-emelést feltételeznek az idénre, ami már jobban közelít a GDP, illetve a termelékenység tervezett növekedéséhez.
Reálbér növekedés: határtalan növekedés?
A reálbérek 2001-ben több mint kétszer, 2002-ben több mint három és félszer olyan gyorsan nőttek, mint a GDP, illetve a termelékenység.
