Az ILO jelentés szerint a gazdasági növekedés a legtöbb országban nem vonja maga után a fizetések emelkedését vagy új munkahelyek teremtését. Mindez a rengeteg természeti katasztrófával és az emelkedo energiaárakkal párosulva különösen súlyosan érinti a világ dolgozó szegényeit.
4,3 százalékos globális GDP növekedés ellenére 2005-ben a több mint 500 millió különösen szegény munkásból csak 14,5 millió keresett többet napi 1 dollárnál fejenként. Ráadásul a világ 2,8 milliárd dolgozójából 1,4 milliárd munkás és családja még mindig napi két dollárnál kevesebbol él, ugyanúgy, mint 10 éve.
A munkanélküliségi ráta két évnyi csökkenés után 2005-ben ugyanannyi maradt, mint tavalyelott. Ugyan egyre többen dolgoznak, de a munkanélküliek száma is nott. A munkanélküliek majd fele 15-24 év közti fiatal, miközben létszámuk csak negyede a munkaképes lakosságnak. A fiataloknak háromszor akkora esélyük van arra, hogy munkanélküliek legyenek, mint a felnotteknek.
A nok és férfiak közti foglalkoztatottsági szakadék csökkent az elmúlt évtizedben, de még mindig elég széles. Míg 2005-ben a felnott nok 52,2 százaléka volt állásban, 1995-ben csak 51,7 százalékuk. 2005-ben a foglalkoztatottaknak csupán kb. 40 százaléka volt no. A fejlett országokban és az EU-ban a munkanélküliségi ráta a 2004-es 7,1 százalékról 6,7 százalékra csökkent 2005-ben.
Kapcsolódó anyagok:
Hosszú álláskereséssel számolhatnak a pályakezdők
Kiegyenlítődik az EU munkaerőpiaca
