Rendelet a 40 ezer forintos minimálbérről

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 ezer forint, hetibérként 9.200 forint, napibérként 1.840 forint, órabérként 230 forint.

Amennyiben teljesítménybérezéssel alkalmazzák teljes munkaidőben a munkavállalót, akkor havi munkabérének - a tiszta teljesítménybérnek, illetve a garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének - kell elérnie legalább a 40 ezer forintot a teljesítménykövetelmények 100 százalékos teljesítése és a teljes munkaidő kitöltése esetén.

Amennyiben a teljes munkaidő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy a havi bére elérje a 40 eter forintot. Amennyiben a teljes napi munkaidő - például a készenléti munkakörökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb - így például részmunkaidős foglalkoztatás -, akkor a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelembe venni. Amennyiben a részmunkaidőt a nyolcórás teljes munkaidőtől eleve eltérő speciális, készenléti munkaköröknél alkalmazzák, akkor ott a 230 forintos órabért a korábban említetthez hasonlóan ugyancsak a nyolc órának megfelelő 40 ezer forinthoz kell arányosítani.

A rendeletet a január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell először alkalmazni. A rendelet értelmében a munkáltató fogalmába tartozik a költségvetési szerv is, illetve munkavállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban álló dolgozót. A személyi alapbéren közalkalmazott esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állónál az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell figyelembe venni.

A Munka törvénykönyve 2000. november 7-én elfogadott módosítása szerint a kormány a szociális partnerek egyetértésének hiányában is meghatározhatja a minimálbért. Korábban a legkisebb bér összegének megjelöléséhez szükség volt az Országos Munkaügyi Tanácsban közreműködő munkavállalói, illetve munkaadói érdekképviseletek egyetértéséhez.

Az adókra, a járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításának XVI. fejezeteként az Országgyűlés 2000. november 7-én elfogadta a Munka törvénykönyve módosítását. Ezek szerint a következő év kötelező minimálbéréről az Országos Munkaügyi Tanácsban szeptember 10-ig - megegyezés hiányában legfeljebb további 15 napig - tart az egyeztetés. Ha ezen időpontig nem jön létre megállapodás, a kormány meghatározhatja a kötelező legkisebb munkabér mértékét.

A törvénymódosítás vegyes rendelkezései között szerepel, hogy 2000-ben az egyeztetés lefolytatására rendelkezésre álló határidő november 25. Mivel 2000-ben eddig az időpontig az Országos Munkaügyi Tanácsban nem sikerült megegyezni a következő évre kötelező minimálbérről, a kormány a Munka törvénykönyve felhatalmazása alapján saját hatáskörben döntött annak mértékéről.