3p

A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak január 1-jétől nem fizethető 40 ezer forintnál kevesebb havi bér. A mértékről a kormány 197/2000 (XI.27.) rendeletében döntött, amelynek hatálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed.


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 ezer forint, hetibérként 9.200 forint, napibérként 1.840 forint, órabérként 230 forint.

Amennyiben teljesítménybérezéssel alkalmazzák teljes munkaidőben a munkavállalót, akkor havi munkabérének - a tiszta teljesítménybérnek, illetve a garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének - kell elérnie legalább a 40 ezer forintot a teljesítménykövetelmények 100 százalékos teljesítése és a teljes munkaidő kitöltése esetén.

Amennyiben a teljes munkaidő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy a havi bére elérje a 40 eter forintot. Amennyiben a teljes napi munkaidő - például a készenléti munkakörökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb - így például részmunkaidős foglalkoztatás -, akkor a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelembe venni. Amennyiben a részmunkaidőt a nyolcórás teljes munkaidőtől eleve eltérő speciális, készenléti munkaköröknél alkalmazzák, akkor ott a 230 forintos órabért a korábban említetthez hasonlóan ugyancsak a nyolc órának megfelelő 40 ezer forinthoz kell arányosítani.

A rendeletet a január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell először alkalmazni. A rendelet értelmében a munkáltató fogalmába tartozik a költségvetési szerv is, illetve munkavállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban álló dolgozót. A személyi alapbéren közalkalmazott esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állónál az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell figyelembe venni.

A Munka törvénykönyve 2000. november 7-én elfogadott módosítása szerint a kormány a szociális partnerek egyetértésének hiányában is meghatározhatja a minimálbért. Korábban a legkisebb bér összegének megjelöléséhez szükség volt az Országos Munkaügyi Tanácsban közreműködő munkavállalói, illetve munkaadói érdekképviseletek egyetértéséhez.

Az adókra, a járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításának XVI. fejezeteként az Országgyűlés 2000. november 7-én elfogadta a Munka törvénykönyve módosítását. Ezek szerint a következő év kötelező minimálbéréről az Országos Munkaügyi Tanácsban szeptember 10-ig - megegyezés hiányában legfeljebb további 15 napig - tart az egyeztetés. Ha ezen időpontig nem jön létre megállapodás, a kormány meghatározhatja a kötelező legkisebb munkabér mértékét.

A törvénymódosítás vegyes rendelkezései között szerepel, hogy 2000-ben az egyeztetés lefolytatására rendelkezésre álló határidő november 25. Mivel 2000-ben eddig az időpontig az Országos Munkaügyi Tanácsban nem sikerült megegyezni a következő évre kötelező minimálbérről, a kormány a Munka törvénykönyve felhatalmazása alapján saját hatáskörben döntött annak mértékéről.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!