A tájékoztatás szerint a mostani 10 pontos csökkenés jelentősnek mondható, de a várakozások még ezzel együtt is fél éve a pozitív tartományban vannak, amire az index 12 éves történetében még nem volt példa.
A csökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy a vállalkozások gazdasági helyzetét meghatározó tényezők közül nagyot zuhant a közterhek és a vállalati hitelkamatok várt változásának megítélése, továbbá az eddigieknél negatívabban értékelték a döntéshozók az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseit is.
A közterheket illetően már csak 12 százalék bízik csökkenő trendben, míg a növekvő adókkal és járulékokkal tervezők aránya 14 százalékról 25 százalékra nőtt az előző negyedévhez képest.
Több mint duplájára, 14 százalékról 30 százalékra emelkedett azok aránya is, akik szerint az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései - mint például a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, a változó cafeteria szabályok vagy a vártnál kisebb járulékcsökkentés - rontottak versenyképességükön.
Mindeközben megduplázódott a növekvő hitelkamatokra számító cégek aránya (21 százalékra), mivel a növekedési hitelprogram (nhp) március 31-i kifutását követően a szektor átlagosan 0,4 százalékos díjnövekedést valószínűsít.
A felmérés szerint leginkább a kis- és a mikrovállalkozások várakozásai romlottak, a középvállalatok optimizmusa is mérséklődött valamelyest, de továbbra is a legoptimistábbak. Az ágazatok közül ismételten az agrárcégek hangulata a legjobb, amelyet kissé lemaradva a kereskedelem követ, míg a legalacsonyabban az ipari és szolgáltató szektor várakozásai állnak.
A K&H és a GfK Magyarország 2004 óta készíti a negyedéves kkv bizalmi index kutatást, 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével. A legutóbbi felmérés 2017. február 22. és március 7. között történt.
MTI