Természetesen, ha egyedül már nem győzzük a sok munkát, akkor elengedhetetlen a cég bővítése - az arra alkalmas emberekkel. Ilyenkor a vállalkozóból cégvezető lesz, amely merőben más hozzáállást kíván tőle. Nem beszélve az új ismeretekről és a vezetői képességekről. Előbbieket könnyebben, míg az utóbbiakat már kicsit nehezebben lehet bővíteni, és nem is mindenki veszi rá a fáradságot.
A cél természetes az lenne, hogy a cégvezető rávegye az alkalmazottat arra, hogy minél hatékonyabban dolgozzon. Akinek azonban ez valamiért nem jön össze, az jobban jár, ha külön menedzsert alkalmaz. Attól ugyanis, hogy valaki jó szakember, még nem biztos, hogy vezetőként is ugyanolyan sikeres. Utóbbihoz ugyanis olyan tulajdonságok kellenek, mint például empátia, jó szervezőképesség, következetesség, határozottság, érzelmi intelligencia.
Van aki viszont minden egymaga akar csinálni, mert rosszak a tapasztalatai a beosztottakkal kapcsolatban, vagy egyszerűen csak spórolni szeretne. A magányos működés azonban nem mindegyik vállalkozási formában lehetséges. Míg egyéni vállalkozást egyetlen személy is alapíthat, addig társaságot – ahogy az a nevében is benne van – több személy. A betéti társaság alapításához és működéséhez például már minimum két tag szükséges. A kft.-nél egy vagy több ügyvezetőre van szükség, bizonyos feltételek fennállása esetén pedig felügyelő bizottságot is létre kell hozni (legalább három taggal), és sok esetben könyvvizsgáló igénybevételét is előírja a törvény.
Részvénytársaságnál a jogszabály nagyobb szervezetet határoz meg: igazgatóság (legalább három tag), felügyelő bizottság (legalább három tag), könyvvizsgáló, valamint a vezérigazgató (aki az igazgatóság tagja is lehet) is kell a működéshez.
Válasszunk-e dolgozót a családi körből?
„Idáig egyik alkalmazottammal sem jártam jól, mert vagy nem jártak be időben dolgozni, vagy ellopták az ötleteimet” – kesereg Csonka Viktor, villamosmérnök egyéni vállalkozó. „Nem beszélve arról, hogy a munkaidő jelentős hányadát internetezéssel töltötték. Talán ott követtem el a legnagyobb hibát, hogy dolgozóimat mindig a baráti körömből választottam. A haverkodós, együtt bulizós viszonyból ugyanis elég nehéz alá-fölérendeltségi kapcsolatot kialakítani, márpedig a hatékony munkához ez szükséges” – mutatott rá Csonka Viktor, aki jelenleg egyedül húzza az igát, de már alig győzi erővel. Azt viszont pontosan tudja, hogy munkatársakat nem az ismerősi körből fog választani, hanem álláshirdetést ad föl, vagy kivonul az állásbörzére. Egy ismeretlen alkalmazása ugyanakkor valamiféle bizalmat feltételez az alkalmazott felé, miközben vannak olyan vállalkozók, akik egyszerűen úgy érzik, mindent jobban tudnak a többieknél, és semmit nem akarnak kiadni a kezükből.
Mások viszont jobban megbíznak a közvetlen környezetükben, így inkább családi vállalkozást alapítanak. Ennek a formációnak az előnye a bizalmon túl az, hogy a felek lojálisabbak, hiszen a profit is családban marad. A hátrányok közé tartozik, hogy könnyebben összemosódhat a munka- és a magánélet.
Ha ugyanis időközben megszakad a baráti kapcsolat, vagy a családtagok összevesznek, akkor az a munkára is kihat. „Több éves üzleti kapcsolatunk bomlott fel egy közös nyaralás során kirobbant vita miatt” – mutatott rá Tóth Mária könyvelő, aki az unokatestvére kertészetének ügyeit vitte, egészen az idei nyárig. Házastársak esetében pedig egy válás például súlyos anyagi vitákat is felvethet, ami a közös céget illeti. Megint mások azt fájlalják, hogy gyermekük nem az ő szakmájukat tanulta, így nincs a családban senki, aki besegítene a vállalkozásba, majd továbbvinné azt.
Sokan egyetemista, gyakornok, vagy idősebb alkalmazottakat választanak, ami önmagában persze nem lenne baj, sőt az ilyen hozzáállásnak helye is van a munkaerőpiacon, az már viszont kevésbé kedvező, hogy nekik általában jóval kevesebbet fizetnek, mint amennyi egyébként az adott szakmában általában járna. Ez is egy megoldás, ám ilyen esetekben a vállalkozó számíthat arra, ha a beosztott munkatempója elmarad az elvárttól.
Noha Magyarországon az élőmunkát terhelő adók és járulékok régiós szinten igen magasak, senkinek sem tanácsoljuk, hogy bejelentés nélkül alkalmazzák embereiket, megspórolva ezzel a járulékokat. Ilyenkor számíthatnak arra, hogy az adóhatóság utánajár, vajon ki termelte meg az árbevételt, és könnyen a vállalkozás létét veszélyeztető bírsággal sújthatják a cégünket.
