A folyamatos javulás ellenére még mindig nagyon kicsi a magyar e-kereskedelmi szektor, ami főleg akkor tűnik fel, ha a többi kelet-közép-európai állam átlagához hasonlítjuk. Innen nézve már-már elkeserítő a kép: míg a régióban átlagban 2,3 milliárd euró (körülbelül 570 milliárd forint) volt az e-kereskedelmi költés tavaly, addig ugyanez a szám itthon 0,18 milliárd (45 milliárd forint) körül alakult - derült ki a napokban megrendezett E-Business konferencián Gerentsér Imrének, a Sanoma Budapest Zrt. újmédiadivízió-igazgatójának előadásából.
Magyarország a kezdetektől fogva lemaradt a kelet-közép-európai átlagtól: 2005-ben a régióban 0,9 milliárd euró körül alakult az összes költés, addig nálunk 0,08 milliárd euró volt.
Kevesen dolgoznak a sikeren
Az okok a kereskedők és a szektort elemző kutatók szerint is összetettek. Gerentsér Imre úgy véli: bizonyára vannak a hazai internetes kereskedelem nehéz helyzetének társadalmi okai is, szerinte viszont az üzleti tényezők sem elhanyagolhatók.
"A csehországi Seznam elnevezésű portálnál például 300 eladással foglalkozó sales munkatárs dolgozik. Magyarországon becsléseim szerint a három legnagyobbnál foglalkoztatnak összesen 120-150 hasonló beosztású munkatársat" - mondta.
A társadalmi okok közül kiemelkedik, hogy bár már a holtponton túl van, még mindig nagyon kicsi az internet hazai elterjedtsége, azaz az internetpenetráció. Tavaly év végi adatok szerint a lakosság 43 százaléka fér hozzá az internethez. Húsz százalékuk azonban soha nem megy fel a világhálóra, bár megtehetné - ők elsősorban az internettel rendelkező háztartásokban élő idősebbek, derült ki Kis Gergely, a GKIeNET internetkutató cég ügyvezető igazgatójának előadásából. Tény ugyanakkor, hogy a korosabb internetezők tábora folyamatosan emelkedik.
Az internethez hozzáférők mintegy hatvan százaléka vagy minden nap, vagy legalább hetente kétszer-háromszor felmegy a webre. A cég számításai szerint itthon körülbelül 2,7 millió fő internetezik, Kis Gergely szerint ők azok, akiket a webáruházak megcélozhatnak ajánlataikkal. Közülük azonban nagyon kevesen, a GKIeNET tavaly év végén végzett felmérésének adatai alapján mintegy 600 ezren vásároltak már ténylegesen online.
Nincs bizalom
A felmérések abból a szempontból is érdekes eredményre vezettek, hogy bár a rendszeres netezők húsz százaléka vásárolt már interneten, legutóbb hatvan százalékuk állította azt, hogy tervez ilyesmit. Kis Gergely elmondta, hogy ezek az adatok évről évre hasonlóan alakulnak, tehát annak ellenére, hogy mennyien tervezgetik a webboltok felkeresését, nagyon kevesen teszik ezt meg valójában. A szakember szerint még mindig sokan félnek itthon a netes vásárlástól. A felmérésekből például az derül ki, hogy ha a teljes népességet nézzük, 83 százalékuk biztosan nem adná meg a bankkártyaszámát ilyen esetben.
A vásárlók tehát nem szívesen fizetnek előre olyan javakért, amelyeket csak a képernyőjükön láttak. Ezt támasztja alá annak a felmérésnek az eredménye is, amely szerint a 2006-ban történt vásárlások 82 százalékában utánvétes fizetést választottak a felhasználók (2005-ben ez az arány még 92 százalék volt), ebből 79 százalék volt futárszolgálatos és három százalék postai utánvét.
Az esetek 14 százalékában a helyszínen készpénzzel fizettek a megrendelők, mindössze három százalék választotta a banki átutalást és csak két százalék az online bankkártyás fizetési lehetőséget. A mobiltelefon segítségével (SMS küldésével) történő fizetés egyik válaszoló webáruháznál sem fordult elő, míg az egyéb kategóriában a csekkel (készpénzes átutalási megbízással) való kiegyenlítést a tranzakciók elhanyagolható hányadában említették.
Magyarországon egyébként körülbelül 1900 legális webáruház működött 2008 márciusában, de a forgalom nyolcvan százalékát a legnagyobb húsz bolt bonyolította.
A webáruházakban ugyanakkor többet költünk, mint a hétköznapi üzletekben: egy-egy vásárlás esetén 26-30 ezer forint értékben vásárolnak az itthoni vevők. A kereskedők adatai alapján leginkább a könyvek, a DVD-filmek, az elektronikai termékek, illetve a repülőjegyek, valamint a színház-, a fesztivál- és a koncertjegyek fogynak.
L. Nagy Gábor
