Stern az elmúlt hetekben többször is jelezte, hogy a Mol és a horvát kormány között kötött részvényesi megállapodás egyes részeit felül kell vizsgálni. Azt javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze a részvényesi megállapodás újratárgyalását, és a horvát versenyhatóságot is felkérte egy vizsgálatra, hogy nézzék meg, valóban engedélyezhető volt-e annak aláírása.
Az interjúban ennek kapcsán kijelentette: a részvényesi megállapodás csak egy nagyon tág megállapodás, azzal általánosságban nincs gond, csak az azokból következő alacsonyabb szintű dokumentumokkal, s szakértőkre hivatkozva állította, hogy "ez a struktúra nincs összhangban a horvát társasági törvénnyel".
Véleménye szerint a pénzügyi eredmények az 1990-es években elindított kitermelési projekteknek és az olajpiaci áraknak köszönhetően alakulnak jól, de "vannak arra utaló jelek, hogy az INA nem úgy teljesít, ahogy tudna". Nem indultak új kutatási projektek, a teljes finomítói fejlesztési program késik, és a kúthálózat fejlesztése is nagyon lassú, s az INA piacot veszít a benzin nagy- és kiskereskedelmi piacán.
A felügyelőbizottság úgy látja, hogy az INA vállalatirányítási rendszere "megakadályozza a céget abban, hogy jobb eredményeket érjen el", szokatlan vállalatirányítási rendszer alakult ki, ami nem hatékony - fogalmazott Stern. Példaként hozta fel, hogy a horvát vasúttársaság a következő négy év benzinbeszerzéseire kiírt tenderének ajánlattételi határidejét az INA három perccel lekéste, s ezzel egy egymilliárd kunás megrendelés lehetőségétől esett el.
Davor Stern elismerte, hogy amióta a Mol 2003-ban tulajdonos lett, sokat javított, de még bőven van tere a fejlődésnek. A Mol részt tud venni a megfelelő menedzsment biztosításában, de sajnálja, hogy nem vállalt nagyobb szerepet 2003 és 2008 között abban, hogy beinduljanak a finomítói fejlesztések. Ezzel öt "aranyévet" veszítettek el, mert a felújításokat végző mérnöki irodák és a speciális berendezéseket gyártó cégek sokkal nagyobb versenyben voltak, mint most.
A felügyelőbizottság elnöke kijelentette: "az INA egy horvát nemzeti olajtársaság kell, hogy maradjon, amelyik profitot termel a tulajdonosainak, és az ország energiastratégiáját követi". Az INA-n belül pedig létezhet egy nagy vagy akár legnagyobb tulajdonos, a Mol, amelyik az INA stratégiáját valósítja meg.
Emlékeztetett arra is, hogy amikor még az INA vezérigazgatója volt, 1998-ban, Csák Jánossal, a Mol akkori elnökével és Mosonyi György vezérigazgatóval, illetve Áldott Zoltánnal, az INA jelenlegi elnök-vezérigazgatójával arról tárgyaltak, hogy a Mol és az INA összeolvadnak. "Nagyon sajnálom, hogy ez akkor nem történt meg, mert ez lett volna a legjobb mindkét cégnek" - jegyezte meg.
A két társaság stratégiája az kell legyen, hogy "a Mol megmarad az INA egyik nagy részvényesének, akit mi tisztelünk és baráti vállalatnak tekintünk", az INA pedig egy nemzeti olajvállalatként nemzeti stratégiát követ. Azt nem zárta ki, hogy a jövőben egy részvénycsere folyamán a horvát kormány is részesedést szerezzen a Molban, a Mol pedig növelje az INA-részesedését, de "Horvátországban az INA-nak meg kell maradnia önmagának, ahogy a Molt is magyar vállalatnak tekintik Budapesten".
Stern kifejtette: miután nemrég a magyar állam lett a Mol legnagyobb tulajdonosa, ez a változás javította a Mol megítélését. "Horvátország egy friss állam és nehéz, erőszakos körülmények között vívtuk ki a függetlenségünket, ezért örülünk neki, hogy egy másik baráti állam társtulajdonossá vált, más magánbefektetők mellett". Megítélése szerint a horvát kormány és az emberek többsége ezt egy "biztonsági hálónak" látja az INA alatt, mert a magyar kormány nem fog a horvát nemzeti érdekekkel ellentétesen cselekedni.
MTI
