A korrupcióellenes szervezet a Tanács 2006 és 2009 közötti tevékenységét vizsgálta. "A kezdeti elzárkózás után a Tanács adatigényléseinkre időben és kielégítően válaszolt” – mondta Földes Ádám, a TI ügyvezető igazgatója. A kutatás ugyanakkor számos problémára hívta fel a figyelmet, miszerint több helyen hiányoznak az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító garanciák, illetve nem egyértelműek a döntési jogkörök. A Tanács feladatai kapcsán megállapított hiányosságok legfőbb oka, hogy a törvényben foglalt kötelezettségeit kifejezetten szűken értelmezte és nem lépett fel proaktív módon a jogfejlesztés és a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Az intézményrendszer azonban nem tehető önmagában felelőssé a rendszer korrupciós mechanizmusaiért, hiszen a problémák mögött egy összetettebb államigazgatási problémakör húzódik meg. „Az intézmény újragondolásakor a legfontosabb feladat a jogorvoslati fórum Kormánytól való függetlenségének biztosítása, a jogegységesítési folyamatok támogatása, az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és a piac igényeihez igazodó, a jogalkalmazást elősegítő szolgáltatások nyújtása, illetve az elektronikus közbeszerzés bevezetésének felgyorsítása. Az egyes feladatokat külön-külön megvizsgálva kell eldöntenünk, hogy azokat milyen intézményi struktúra segíti a leghatékonyabban és ahhoz kell a megfelelő jogköröket kialakítani, illetve a szükséges kapacitást biztosítani ” – mondta Tausz Péter, a kutatás vezetője.
A kutatás több garanciális intézményt is vizsgált, melynek keretében 24 ajánlatkérő 2009. évi közbeszerzéseit tanulmányozta a szervezet. Az ajánlatkérők számos esetben nem tartották be nyilvánosságra hozatali kötelezettségeiket és több esetben rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni. A kutatás szerint a vizsgált ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költik el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül. Ezek a nemzetgazdasági szinten igen jelentős összegű beszerzések egy teljesen szabályozatlan eljárás keretében valósulnak meg, ami komoly korrupciós kockázatot jelenthet. „Erre ugyanakkor az értékhatár csökkentése és az eljárás túlszabályozása helyett betartható nyilvánossági szabályok előírásával és szigorúbb ellenőrzési rendszer kialakításával érdemes válaszolni”- tette hozzá Tausz Péter.
A TI a Korszerű Közbeszerzésért Alapítvánnyal együttműködve kigyűjtötte a hatályos törvényből azokat a szabályokat, amelyek a versenyt hátrányosan befolyásolják, így a közpénzek hatékony felhasználását veszélyeztetik. "A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárás kulcseleme” - mondta Morvayné dr. Vígh Katalin, az Alapítvány kuratóriumának tagja. A piacért folytatott tisztességes versenyben alakulhat ki a versenyár, amely alacsonyabb a verseny hiányában elérhető árnál. A tisztességes verseny az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának a záloga is. Az új törvénnyel kapcsolatos alapvető elvárás tehát, hogy a szabályozás az ajánlatkérőt versenyeztetésre késztesse, és racionális beszerzői magatartás irányába terelje. A két szervezet a verseny torzítására vagy annak befolyásolására alkalmas szabályok összegyűjtésén túl azok kiküszöbölésére is javaslatokat tett.
A sajtótájékoztatón a Beszerzési Vezetők Klubja képviselői emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az új szabályozást a beszerzés korszerű módszereire kell építeni. Stratégiai gondolkozással, megfelelő szervezéssel, erőforrásainkkal történő felelős gazdálkodással, naprakész szaktudással, korszerű beszerzési módszerek és eszközök alkalmazásával, valamint az ezt támogató szabályozási környezettel nemzetgazdasági szinten százmilliárdos megtakarítás érhető el a beszerzési szakértők szerint. A sajtótájékoztatón elhangzottak azt támasztották alá, hogy az új közbeszerzési törvénynek számos kihívásra kell választ adnia és egymástól eltérő érdekeket összeegyeztetnie, ezért elengedhetetlen az új törvény széles körű társadalmi egyeztetése.
mfor.hu
