A módosított kormányrendelet az épület számított értékéhez rendel – a szabálysértéstől függő – különböző szorzószámokat, illetve meghatározza a maximálisan kiszabható összeget. Azt is rögzíti a bírságtáblázat, hogy az építkezés szereplőit milyen mértékben terheli a büntetés.
A legsúlyosabb retorzió azt a kivitelezőt sújtja, aki „az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető” állapotot idéz elő. A kiszabható bírság az épület értékének egy százalékára rúghat, de nem lépheti túl a tízmillió forintot. A két „tettestárs”, azaz a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető is anyagi felelősséggel tartozik: egy-, illetve kétmillió forint lehet a rájuk rótt büntetés.
Az építési napló hiánya a nagyobb „bűnök” közé tartozik, a kivitelező akár hárommilliós bírságra is számíthat, s félmilliója bánhatja a műszaki ellenőrnek. Igen drága a mulasztás akkor is, ha hiányzik a felelős műszaki vezető az építkezésről: a kivitelező az építmény számított értékének egy százalékát fizetheti büntetésként, a maximális tétel kétmillió forint lehet. Ha pedig az építési szakmunkát olyan személyek végzik, akiknél nincsenek meg a kellő szakmai feltételek, minden egyes szabálytalanul foglalkoztatott után másfél milliós lehet a bírság.
Meg kell gondolnia a kivitelezőnek azt is, hogy elvállalja-e a munkát kellő jogosultság híján, hiszen ez a szabálysértés akár egymilliójába is kerülhet. A megbízónak pedig ennek az összegnek a felét kell leperkálnia. Nem kifizetődő az sem, ha mellőzik az építési műszaki ellenőrt: az építtetőnek egymillió forint is lehet a büntetése, számol be a Világgazdaság.
