[ajanlo=284][igazitas=left/]Főleg Révkomáromba és Pozsonyba igyekeznek a magyar vállalkozások. A révkomáromi járási adóhivatal szerint az első félévben 144 magyarországi kötődésű vállalkozást jegyeztek be a városban. Mivel a külföldiek természetes személyként nem jegyeztethetik be magukat, ezért szlovákiai társakkal közös vállalkozásokat, kft.-ket hoznak létre, melyekben társtulajdonosként szerepelnek. Annak ellenére, hogy a
lakhelyük külföldön van, az adójukat Szlovákiában fizetik, mondta egy szlovák lapnak a révkomáromi adóhivatal vezetője.
A szlovák adóhatóságok ismeretei szerint elsősorban kereskedelmi (bútor, fogyasztási cikk, tápszerek) és közvetítő vállalkozások vetik meg a lábukat Szlovákiában, ahol az adóhivatal fegyelmezett, időben fizető adózóként tartja őket számon.
A vállalkozók többsége budapesti illetőségű, akiknek Szlovákia
magyarok lakta területein nincsenek nyelvi nehézségeik, és ez további könnyebbség. Rajtuk kívül sok svájci, német és osztrák vállalkozás is megtelepszik az országban, ahol másfél éve vezették be az egységes, 19 százalékos áfa-, személyi-, jövedelem- és társasági adókulcsot, írja az MTI.
Annak ellenére, hogy a kkv-k viszonylag sok állást teremtenek, komolyabb működőtőke-áramlásról nem beszélhetünk. A Magyar Kereskedelmi Kamara szerint Szlovákiába összesen 1,4-1,6 milliárd dollár nagyságú tőkét exportáltak.
Miközben hazánkból a vállalatok, a szomszédos országból a munkaerő áramlik Magyarországra. Tatabánya, Komárom, Győr és Budapest ipari létesítményeibe naponta 4000-5000 szlovák állampolgár ingázik. A munkalehetőségeknek köszönhetően a komáromi járásban az utóbbi évben 20 százalékról 10 százalék alá csökkent a munkanélküliség.
Szlovákiába vándorolnak a hazai cégek
Az egységes adó és az azonos mértékű áfakulcs mellett a nyelvi nehézségek hiánya vonzza leginkább a szlovák határ menti övezetben megtelepedő vállalkozásokat. Sokan székhelyüket telepítették át, míg mások csak fiókot nyitottak.
