- Hogyan érinti a vállalati szektort, hogy szeptembertől a minimálbér kétszeresére növekedett a tb-járulék alapja? Milyen következményekkel járhat rövidebb és hosszabb távon az intézkedés?
- A rendelkezés nem jelent különösebb anyagi terhet a cégnek, inkább plusz adminisztratív feladatok ellátását vonja maga után. Nyilvánvaló, hogy eljuttatjuk az adóhatóságnak azon dolgozóink névsorát, akik a minimálbért, vagy annak kevesebb mint kétszeresét keresik. (A megemelt tb-t nem kell fizetni azoknak a cégeknek, amelyek az APEH-nél bejelentik, hogy minimálbéren vagy annak kevesebb mint kétszeresén foglalkoztatnak, és ezt igazolni is tudják - a szerk.) A vállalatnál ez mintegy 300 főt, főképp a fizikai állományt érinti.
A tb-járulék alap növelésével kapcsolatos törvény szellemével összességében egyetértek. Ha ennek következtében csak 5-6 százalékkal sikerül kifehéríteni a gazdaságot, már tettünk valamit. A jogszabály célja nyilvánvalóan az, hogy megszüntesse a minimálbéres foglalkoztatással és zsebbe fizetéssel kapcsolatos anomáliákat.
Nem hinném, hogy hátrányos megkülönböztetés éri az adóellenőrzések szempontjából azokat a vállalatokat, amelyek felmentést kérnek a megnövelt terhek befizetése alól. Az adóbevallásokból a hatóság eddig is ki tudta szűrni, hogy mely cégnél foglalkoztatnak dolgozókat minimálbéren.
Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatója:
- A tb-járulékokkal kapcsolatos módosulás három gondot vet fel. Az első természetesen az, hogy növeli a vállalkozások költségeit, alapvetően azokban az esetekben, amikor a cég (vagy vállalkozó) nem tudja bizonyítani, hogy a bér járulékalapja nem éri el a havi 125 ezer forintot. A szabályozás módosítása az ilyen esetek felszámolását célozza, hiszen ekkor vetődhet fel az, hogy a bejelentett bér és a ténylegesen kifizetett bér nagysága különbözik.
A második gond az, hogy megnöveli az adminisztrációt azokban az esetekben, amikor a vállalkozás tudja bizonyítani: a bér járulékalapja nem éri el a havi 125 ezer forintot. A működés során számos ilyen eset adódik, és ha minden egyes esetben a vállalkozás "fut a pénze után" - azaz nem hajlandó a ténylegesen nem kifizetett bér után járulékot fizetni -, akkor az számára tetemes többletmunkával jár. Ennek viszont megvannak a költségkihatásai. Gondoljunk például arra, hogy egy kisvállalkozó számára ez olyan nyűgöt jelent, amelyre meglévő munkaszervezete nincs felkészülve.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke:
- Elfogadhatatlannak tartjuk, és ellenezzük a nem létező jövedelem utáni járulék és adófizetés új rendszerét. Szakmai tárgyalásokon sikerült az előzetes tervekhez képest a kisiparosok számára elfogadhatóbb feltételekben megállapodni a tb-járulékalap növekedésével kapcsolatban. A vállalkozók nem kerülnek lehetetlen helyzetbe, ugyanis amennyiben bejelentik, hogy keresetük nem haladja meg a minimálbér kétszeresét, nem kötelesek a többletterheket befizetni a kasszába.
Aggályos lehet, hogy a fenti eljárást választó cégeket plusz ellenőrzések terhelhetik. Pozitívum azonban, hogy - a korábbitól eltérően - a jelenlegi elképzelés szerint nem szükséges havonta megismételni a deklarációt, az egyszeri bejelentés is elégséges.
Nem lehet pontosan tudni, pontosan hány céget érint a tb-járulék alappal kapcsolatos változás. Ez ugyanis a minimálbéreseken kívül azokra is vonatkozik, akik keresete 131 ezer forint vagy annál kevesebb.
A megszorító intézkedések következtében egyetlen alkalmazott foglalkoztatása évente 400 ezer forint többletkiadással jár, ami egy kis cég esetében a nyereséges működést veszélyezteti. Nem biztos például, hogy az ország gyengélkedő gazdasági környezetében egy kisebb településen tevékenykedő fodrász képes lesz megtermelni a plusz forrásigényeket.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Nem a kormány bukása az igazi veszély
Adóemelés nélkül nincs gazdasági stabilizáció
Körbetartozások kezelése: az államnak kellene példát mutatni
