TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Szeptembertől a minimálbér kétszeresére növekedett a tb-járulék alapja. Az mfor.hu Heti Hármas című sorozatában cégvezetőket és szakértőket kérdezett meg arról, milyen hatása lehet a módosításnak a vállalatok működésére.

- Hogyan érinti a vállalati szektort, hogy szeptembertől a minimálbér kétszeresére növekedett a tb-járulék alapja? Milyen következményekkel járhat rövidebb és hosszabb távon az intézkedés?

Ábrahám László, a National Instruments ügyvezető igazgatója:

- A rendelkezés nem jelent különösebb anyagi terhet a cégnek, inkább plusz adminisztratív feladatok ellátását vonja maga után. Nyilvánvaló, hogy eljuttatjuk az adóhatóságnak azon dolgozóink névsorát, akik a minimálbért, vagy annak kevesebb mint kétszeresét keresik. (A megemelt tb-t nem kell fizetni azoknak a cégeknek, amelyek az APEH-nél bejelentik, hogy minimálbéren vagy annak kevesebb mint kétszeresén foglalkoztatnak, és ezt igazolni is tudják - a szerk.) A vállalatnál ez mintegy 300 főt, főképp a fizikai állományt érinti.

A tb-járulék alap növelésével kapcsolatos törvény szellemével összességében egyetértek. Ha ennek következtében csak 5-6 százalékkal sikerül kifehéríteni a gazdaságot, már tettünk valamit. A jogszabály célja nyilvánvalóan az, hogy megszüntesse a minimálbéres foglalkoztatással és zsebbe fizetéssel kapcsolatos anomáliákat.

Nem hinném, hogy hátrányos megkülönböztetés éri az adóellenőrzések szempontjából azokat a vállalatokat, amelyek felmentést kérnek a megnövelt terhek befizetése alól. Az adóbevallásokból a hatóság eddig is ki tudta szűrni, hogy mely cégnél foglalkoztatnak dolgozókat minimálbéren.

A megszorító intézkedések közül a cégnek nagyobb érvágást jelent például a szolidaritási adó bevezetése. A National Instruments magyarországi megjelenésekor 10 évre szóló adókedvezményt kapott, amit az EU-csatlakozáskor már egyszer megkurtítottak. Számításaink szerint a magyar munkavállalók nettó bére az elkövetkező időszakban 3-10 százalékkal lesz kevesebb országos szinten. A cégek sajnos nincsenek abban a helyzetben, hogy amit az állam a dolgozóktól elvesz, azt egy jótékony gesztussal kompenzálni tudják.

Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat igazgatója:

- A tb-járulékokkal kapcsolatos módosulás három gondot vet fel. Az első természetesen az, hogy növeli a vállalkozások költségeit, alapvetően azokban az esetekben, amikor a cég (vagy vállalkozó) nem tudja bizonyítani, hogy a bér járulékalapja nem éri el a havi 125 ezer forintot. A szabályozás módosítása az ilyen esetek felszámolását célozza, hiszen ekkor vetődhet fel az, hogy a bejelentett bér és a ténylegesen kifizetett bér nagysága különbözik.

A második gond az, hogy megnöveli az adminisztrációt azokban az esetekben, amikor a vállalkozás tudja bizonyítani: a bér járulékalapja nem éri el a havi 125 ezer forintot. A működés során számos ilyen eset adódik, és ha minden egyes esetben a vállalkozás "fut a pénze után" - azaz nem hajlandó a ténylegesen nem kifizetett bér után járulékot fizetni -, akkor az számára tetemes többletmunkával jár. Ennek viszont megvannak a költségkihatásai. Gondoljunk például arra, hogy egy kisvállalkozó számára ez olyan nyűgöt jelent, amelyre meglévő munkaszervezete nincs felkészülve.

A harmadik gond - egybekapcsolódva számos más adó/járulék és jogszabályi változtatással - az a körülmény, hogy a változások évközben történtek, ez pedig rontja a jogbiztonságot.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke:

- Elfogadhatatlannak tartjuk, és ellenezzük a nem létező jövedelem utáni járulék és adófizetés új rendszerét. Szakmai tárgyalásokon sikerült az előzetes tervekhez képest a kisiparosok számára elfogadhatóbb feltételekben megállapodni a tb-járulékalap növekedésével kapcsolatban. A vállalkozók nem kerülnek lehetetlen helyzetbe, ugyanis amennyiben bejelentik, hogy keresetük nem haladja meg a minimálbér kétszeresét, nem kötelesek a többletterheket befizetni a kasszába.

Aggályos lehet, hogy a fenti eljárást választó cégeket plusz ellenőrzések terhelhetik. Pozitívum azonban, hogy - a korábbitól eltérően - a jelenlegi elképzelés szerint nem szükséges havonta megismételni a deklarációt, az egyszeri bejelentés is elégséges.

Helytelen gyakorlatnak tartom a kollektív bűnösségi elv alkalmazását. A vállalkozó maga kénytelen bizonyítani, hogy nem követ el adócsalást, holott a visszásságok felderítése az ellenőrző hatóságok feladata volna. A 3 millió 800 ezer foglalkoztatott közül 1 millió 200 ezer Magyarországon minimálbérre van bejelentve. Ezek között valószínűleg akadnak olyanok, akik eltitkolják a jövedelmüket, azonban túlkapás lenne azt állítani, hogy ez a jellemző.

Nem lehet pontosan tudni, pontosan hány céget érint a tb-járulék alappal kapcsolatos változás. Ez ugyanis a minimálbéreseken kívül azokra is vonatkozik, akik keresete 131 ezer forint vagy annál kevesebb.

A megszorító intézkedések következtében egyetlen alkalmazott foglalkoztatása évente 400 ezer forint többletkiadással jár, ami egy kis cég esetében a nyereséges működést veszélyezteti. Nem biztos például, hogy az ország gyengélkedő gazdasági környezetében egy kisebb településen tevékenykedő fodrász képes lesz megtermelni a plusz forrásigényeket.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Nem a kormány bukása az igazi veszély
Adóemelés nélkül nincs gazdasági stabilizáció
Körbetartozások kezelése: az államnak kellene példát mutatni

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.