Főnökök és beosztottak egyaránt félve készültek a most életbe lépő diszkriminációs rendelkezésétől. A munkáltatók káosztól tartanak, az ügyvédi irodák meg a kezüket dörzsölik. A szigetországban fogyatékosságnak minősül számos krónikus betegség, így az ilyen kóroktól szenvedők munkajogilag kedvezőbb besorolásba esnek.
Az eddigi brit törvények nem védték az AIDS-es vagy rákos betegeket, amíg nem súlyosbodott állapotuk, és nem válnak láthatóvá tüneteik. Az eddigi szabályozás hiányosságait kihasználva így a munkavállalók megszabadulhattak például a - még nem előrehaladott állapotban levő - HIV-fertőzött munkatársaktól anélkül, hogy azok bármilyen jogi védelmet élveztek volna. Mostantól azonban a diagnózis pillanatától kezdve jogi védelem alatt állnak az érintett dolgozók. Elsősorban a HIV-pozitív dolgozók szenvedtek eddig a diszkrimináció különböző fajtáitól, ha betegségük kitudódott.
2005. december 5-től azonban tilos lesz az ilyen betegségben szenvedők hátrányos megkülönböztetése, sőt azok különböző (például vásárlási és sportolási) kedvezményben fognak részesülni. Nagy-Britanniában a fenti három egészségi probléma legalább 175 ezer embert érint. Ők ezentúl az 5,5 millió fogyatékos munkavállalóval egyező jogokat fognak élvezni.
A fogyatékosok - a krónikus betegeket is beleértve - egyébként jóval alacsonyabb arányban találnak munkát a szigetországban, mint egészséges társaik: míg az egészséges munkavállaló korúak 87 százaléka dolgozik, addig a rokkantak alig 50 százalékának van munkaviszonya. Magyarországon a fogyatékosok foglalkoztatása jóval kevésbé megoldott. Míg itthon a fogyatékosok körében körülbelül 85 százalékos a munkanélküliség, addig az Európai Unióban ugyanez az arány 40 százalék.
Magyarországon az esélyegyenlőségről szóló törvény (2003. évi CXXV. tv.) húsz olyan tulajdonságot sorol fel, melyek megalapozhatják a megkülönböztetést. A diszkrimináló munkaadók itthon is szankcióra számíthatnak, de a hatóságok sajnos senkit nem tudnak visszahelyezni állásába, mert az bíróság dolga. Visszatartó hatása annak lehet, hogy nyilvánosságra hozzák az elmarasztaló határozatot. Emellett jogerős ítélettel 50 ezertől hatmillió forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
Nálunk egyelőre azonban nincsenek precedens értékű perek, amelyekre hivatkozni lehetne. Az egyetlen pozitívum talán az, hogy a Munka Törvénykönyve szerint ha felmerül a hátrányos megkülönböztetés, akkor a munkaadónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem volt diszkriminatív.
