2011 első félévében 17,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 4 százalékkal több, mint 2010 első félévében. A látogatók 75 százaléka csupán egy napra érkezett, éjszakázás nélküli látogatás céljából. Az egy napra látogatók száma a második negyedévben tapasztalt 5 százalékos növekedésnek köszönhetően a vizsgált időszakban 2 százalékkal bővült.
Az egy napra látogatók jelentős része (40 százaléka) átutazó, számuk az előző év azonos időszakához viszonyítva 6 százalékkal nőtt. A vásárlók aránya szintén meghatározó (34 százalék), számukat tekintve 2 százalékkal kevesebben érkeztek hazánkba, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Az egynapos utazásokon belül a turisztikai céllal érkezők aránya viszonylag csekély (19 százalék), az elmúlt év első félévéhez viszonyítva – a szabadidős utak élénküléséből kifolyólag – szintén növekedést mutat (4 százalék).
A szomszédok jönnek a legtöbben
Az egy napra hazánkba látogatók 86 százaléka szomszédos országokból érkezett. Ezen belül a szlovák (27 százalék), a román (21 százalék) és az osztrák (19 százalék) látogatások aránya meghatározó. Egy napra, turisztikai céllal a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok 40 százaléka kiránduló volt, a szlovákok esetében ez az arány 19 százalék.
A több napra látogatók száma 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. Ezen belül 19 százalékkal nőtt a hazánkban éjszakázó átutazók száma, s közel ennyivel esett vissza a munkavégzési célú utazásoké. A turisztikai célú látogatások száma szintén nőtt, 7 százalékkal. Valamivel több mint 8 százalékkal többen érkeztek szabadidős céllal, de kismértékű növekedés (2 százalék) az üzleti utazóknál is érzékelhető volt.
A több napra érkező 4,4 millió látogató 85 százaléka érkezett turisztikai céllal, ebből 13 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 8, a munkavégzés céljából érkezőké 4 százalék körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek.
A külföldiek összesen 42 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 4 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,5 nap, ez 0,2 nappal volt kevesebb, mint 2010 első félévében.
A németek egy hetet, az osztrákok 3 napot
A Németországból érkezők – akik számukat tekintve meghatározók a hazai turizmus szempontjából – átlagosan egy hetet töltöttek el nálunk, míg az Egyesült Államokból érkezők itt töltött átlagos ideje volt a legmagasabb, 9,4 nap. Az Ausztriából érkezőknél 5 nap, a többi szomszédos ország esetében 3 nap körüli tartózkodási idő volt a jellemző.
A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2011 első félévében Budapest
(43,2 százalék) és Nyugat-Dunántúl (27,3 százalék) voltak. Budapest részesedése a többnapos külföldi látogatásokból 1 százalékponttal nőtt, miközben a főváros környéki területek (Közép-Duna-vidék) látogatottsága 1,4 százalékponttal visszaesett.
A külföldi látogatók ez év első felében 523 milliárd forintot költöttek el termékek és szolgáltatások
ellenértékeként. A több napra érkezők 379 milliárd forintot adtak ki az utazásuk során. A
turisztikai motivációval érkezők kiadásainak aránya 69 százalék (360 milliárd forint) a látogatók összes kiadásain, vagyis az utasforgalmi exporton belül.
A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (20 százaléka, 102 milliárd forint) a
német látogatóktól származott. A második legnagyobb összesen kiadás az osztrákokhoz kötődik (55
milliárd forint), mely a teljes külföldi fogyasztás 10 százaléka. Egy főre és egy napra vetítve az amerikai, a francia és a brit látogatók turisztikai fogyasztása a legmagasabb a kiemelt – mintavétel szempontjából jelentős érkezőszámmal rendelkező – országok sorában.
A hollandok költik a legtöbbet
A turisztikai kiadások aránya az összes kiadáson belül a hollandoknál a legmagasabb (96 százalék), míg Ukrajna esetében a legalacsonyabb (13 százalék). A további szomszédos országokra – Ausztria kivételével – a turisztikai célú látogatások és kiadások alacsony szintje jellemző. A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezetének időszakos adatai közel
állandóak, nagy eltolódások ezen időszakban sem figyelhetőek meg a kiadási elemek között.
Az egy napra látogatók kiadásaik 67 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. A vizsgált időszakban mindkét csoportban nőtt a szállásra fordított kiadások aránya, míg csökkent. az egészségmegőrzési és gyógyászati szolgáltatásokra, valamint az egyéb árucikkek vásárlása fordított kiadások aránya, az egy napra érkezőknél jelentősebben.
Többet utazunk külföldre
2011 első félévében a magyar állampolgárok 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre. Az előző év első felévéhez képest mind az egynapos, mind a többnapos utak száma nőtt. Az utazások héttizede éjszakázás nélküli, egynapos út volt.
Az egynapos utak mindössze 30 százaléka, a többnapos utak 87 százaléka turisztikai célú volt. Az év első élévében a turisztikai motivációjú utak száma 8 százalékkal bővült, a szabadidő eltöltése céljából tett utak növekedésének köszönhetően. Az üzleti turizmus az egy napra utazók körében visszaesett, a több napra látogatók esetében 7 százalékkal nőtt.
A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. Az egynapos utak közel fele vásárlási célú, ezen utak száma 3 százalékkal csökkent. A 15 százalékot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11 százalékkal nőtt, az egynapos utak jelentős bővülése miatt.
A külföldre utazó magyarok több mint 22,2 millió napot töltöttek külföldön, az utazások átlagos hossza az év első felében 2,9, a többnapos utazásoknál 7,3 nap volt.
A külföldre látogató magyarok 227 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan.
A kiadások közel háromnegyede (165 milliárd forint) turisztikai motivációjú, 22 százaléka (50,5 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások összességében 2 százalékkal csökkentek, a több napra külföldre látogatók kiadásaiban bekövetkezett 3 százalékos csökkenést a jóval kisebb volument képviselő egynapos kiadások 1 százalékos növekedése nem ellensúlyozta.
Növekedett a "benzinturizmus"
A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete – csakúgy, mint a hozzánk érkezőknél – lényegesen
különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön.
2011 első félévében nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző év azonos időszakához
képest, különösen az egy napra látogatók esetében. A több napra látogatók arányaiban kevesebbet költöttek szálláshelyi és vendéglátó-, valamint kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra, mint egy évvel korábban.
Az utasforgalom egyenlege 2011 első félévében 295 milliárd forint, illetve 1099 millió euró volt. Ez közel azonos az előző év azonos időszakának egyenlegével. A forint az euróhoz képest 2011 első
félévében átlagosan 1 százalékkal volt erősebb, mint 2010 első félévében.
mfor.hu
