Tizenhárom százalékra kell növelnie Magyarországnak a megújítható energiaforrások részesedését az energiafogyasztásban 2020-ra, a kevésbé szennyező gazdasági ágazatokban pedig még növelheti is szennyezőanyag-kibocsátását a következő évtized végéig - derül ki abból a javaslatcsomagból, amelyről szerdán döntött az Európai Bizottság.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete a tagországok állam- és kormányfőinek tavaly elhatározott döntéséhez hozott konkrét javaslatokat: összuniós cél a megújítható energia részesedésének 20 százalékra emelése, illetve a teljes légszennyezés visszafogása 20 százalékkal az 1990-es referenciaévhez képest.
A számszerűsített javaslatok - amelyeket még a tagországoknak is jóvá kell hagyniuk - igazolni tűnnek a bizottság azon ígéretét, hogy Brüsszel minden tagállamtól egyformán nehéz erőfeszítéseket vár, ugyanakkor a terheket igazságosan és szolidárisan osztja el.
Drágulhat az áram
A most elfogadott csomagterv a márciusi megállapodások összes döntő elemét tartalmazza, beleértve azt is, hogy a kibocsátási jogok uniós kereskedési rendszerét a szén-dioxid mellett más gázokra is kiterjesztik és a rendszerbe bevonják az összes jelentős ipari környezetszennyező szektort.
A döntés értelmében a 2013-tól az áramtermelő cégeknek a mostanáig ingyen kapott kibocsátási jogokat meg kell majd vásárolniuk; az emiatt megemelkedő költségeiket a fogyasztókra háríthatják.
Az energiaköltségek emelkedésének irányába hat - az ipar és a háztartások esetében is - a megújuló energiaforrások arányának növelése is, ezeknek a forrásoknak a felhasználása ugyanis lényegesen költségesebb a fosszilis tüzelőanyagok hasznosításánál. Várható, hogy az uniós szintű 20 százalékos aránynövelés tagországok közötti kiosztása a későbbiekben vitákat fog kiváltani az érintett országok között- mondják a szakértők.
