Múlt héten a Magyar Közlönyben megjelent a kormány határozata az egyes sportinfrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósításához kapcsolódó kormányhatározatok
módosításáról. A változtatások több területet is érintenek, melyek közül a legérdekesebb a szombathelyi Haladás stadionjához kapcsolódik.
Ennek értelmében a kormány 15,2 milliárd forintot biztosít a stadionépítésre. Az eset azért érdekes, mert eredetileg 9,6 milliárd forintot szánt a kormány a beruházásra, melyet a közbeszerzési tender eredménye alapján 13,2 milliárd forintos ajánlattal a Swietelsky Magyarország és a ZÁÉV konzorciuma bonyolíthat le.
Bár a nyertes ajánlat bő 4 milliárddal meghaladja a kormány által a projektre elkülönített összeget, sajtóinformációk szerint a fejlesztési minisztérium egy titkos határozattal már előre odaígérte a pénzt a helyi önkormányzatnak. A most megjelent határozat szerint
a kormány azonban nem aprózza el, jókora ráhagyást biztosít, hiszen még a nyertes ajánlatnál is 2 milliárddal többet biztosítanak a beruházásra. (Összesen így tehát az eredeti terveknél 5,6 milliárddal fog többe kerülni a szombathelyi stadion.)
Ezzel pedig az új Puskás Ferenc Stadiont leszámítva a szombathelyi aréna lesz a legdrágább stadion hazánkban. Az eddigiek közül a legtöbbe, 13,5 milliárdba a Fradi stadion került.
Képek a legdrágább magyar stadionról!
Ám nem csak a szombathelyi beruházásra jut több pénz, a kormányhatározat szerint.
- A diósgyőri stadion az eddigi 8 milliárd helyett 10,9 milliárdból épülhet,
- a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrumra 3,071 milliárd jut 2,5 milliárd helyett,
- a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia 2,2 milliárdból épülhet a korábban meghatározott 1,9 milliárd helyett,
- és a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrumra is 1,7 milliárddal többet biztosít a kormány, 4,2 milliárd forintot.
Utóbbi eset több szempontból is érdekes. Egyrészt még sem látványtervek, sem közbeszerzési kiírás nem történt pedig a pénz már évek óta rendelkezésre áll, másrészt pedig a kormány felkérte a fejlesztési minisztert, Seszták Miklóst, hogy dolgozza ki az akadémia üzemeltetési koncepcióját is. Az újdonság, hogy eddig Fürjes Balázs, kormánybiztos volt felelős ezért a feladatért.
A kormányhatározat egyik rendelkezése visszavont egy korábbi, 2014-es rendelkezést a Nemzeti Stadionfejlesztési Programmal összefüggésben. Az a határozat összesen 26,281 milliárdos keretet biztosított, ám a mostani rendelkezés szerint 25,565 milliárd jut a projektre. Igaz, a csökkenés elsősorban a 2014-es évnek köszönhető. A 2015-2017-es években ugyanis a korábbi 14,246 milliárd helyett 14,99 milliárd forintot költhetnek el stadionokra.
A program kifutását tekintve is változtattak, hiszen a 2016-os határidőt a mostani határozattal 2017-re módosították minden beruházás esetében. Röviden összefoglalva több pénzt, több idő alatt lehet elkölteni stadionokra.
Székely Sarolta
mfor.hu
