Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2003. június 25-én írt ki hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást egy integrált pénzügyi gazdasági rendszer bevezetésére. A GVH Versenytanácsa szerint a döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. Emiatt a két vállalkozás 7,2-7,2 millió forint bírságot kapott a GVH-tól.
A döntést az elmarasztalt cégek bíróság előtt támadták meg, de előbb 2007 novemberében a Fővárosi Bíróság, majd ez év novemberében a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította keresetüket. Ez pedig azt jelenti, hogy a GVH jogerősen állapította meg, hogy a két vállalkozás kartellezett, és jogosan szabott ki rájuk emiatt 7,2-7,2 millió forint bírságot is.
Ugyancsak nemrégiben született döntés egy másik informatikai kartell ügyében is. A versenyhivatal ebben megállapította, hogy az Albacomp Rt. és a Synergon Rt. a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság részére "a produktív üzemben működő Oracle Applications humán- és bérszámfejtési rendszer bevezetett moduljainak felülvizsgálatára és a verzióváltás megvalósítására, valamint a rendszer funkcionális körébe tartozó egyéb humán vonatkozású alkalmazásfejlesztések megvalósítására tanácsadói és projektvezetői szerepkörben" nyújtandó szolgáltatásra vonatkozó projekt elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással. A GVH a cégekkel szemben tízmillió forint bírságot szabott ki.
A döntés ellen a két vállalkozás fellebbezett, de ez év februárjában előbb a Fővárosi Bíróság, majd pedig novemberben jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla is a hatóságnak adott igazat - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben.
A harmadik ügy előzménye az volt, hogy a GVH a bérvadászati piacot vizsgáló eljárása során észlelte, hogy a vadhús-felvásárlási piacon a gazdasági verseny korlátozására alkalmas ármegállapodás jött létre a piaci szereplők között. Ennek kivizsgálására 2003 szeptemberében eljárást indított a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács és vadhús-felvásárlásban érdekelt tagjai ellen. A GVH az eljárás során megállapította, hogy a terméktanács 2000. augusztus 28. és 2004. április 8. között a tagságot kötelező, de az egész vadhús-felvásárlási piacra tovább gyűrűző nagyvad-felvásárlási árakat határozott meg 11 alkalommal. Emiatt a terméktanács 80 millió forint bírságot kapott. Az érintett a döntés ellen fellebbezett, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetét elutasította.
