Változó adótörvények

Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 123 nem ellenében, 7 tartózkodással fogadta el az adótörvények módosítását kezdeményező előterjesztést.

Az alsó sávhatár 20 százalékkal 480 ezer forintra, a felső pedig 5 százalékkal 1 millió 50 ezerre emelkedik. A gyermeket nevelő családok támogatása a személyi jövedelemadó rendszerében 32 milliárd forinttal nő. A törvény szerint az egygyermekes családokban 400 ezer forintig, a kétgyermekes családokban 650 ezer forintig, a háromgyerekes családokban pedig 1 millió 350 ezer forint jövedelemig nem kell majd szja-t fizetni. A családi kedvezményre jogosultak köre is bővül 2001-ben: az adókedvezményt -- a megszületett gyermekkel azonos mértékben -- a várandós nő is igénybe veheti, a magzat fogantatásának 91. napjától kezdődően.

Az általános forgalmi adó alapvető szabályai, az adózás technikája, az adókulcsok és az áfa-visszatérítés módszere nem változik. Jogos adózói igénynek tartják a törvényelőkészítők, hogy az elkésett számlát a tárgyidőszakban is el lehessen számolni, így a törvény ezt a lehetőséget már tartalmazza. A hatályos szabályozás szerint készpénzes fizetés esetén csak akészpénzfizetési számla kibocsátása jogszerű. Az elfogadott törvény a jövő évtől az adózóra bízza, hogy a bővebb adattartalmú számlát vagy a készpénzes számlát akarja-e ebben az esetben alkalmazni.

Az új számviteli törvény megalkotása miatt a társasági adóban és az osztalékadóban számos változtatás vált indokolttá. A kisebb vállalkozások pénzügyi helyzetének javítása érdekében a törvény kedvezőbbé teszi a társaságiadó-előleg fizetésének szabályait: az adózónak, a jelenlegi 3 millió forint helyett, 5 millió forint előző évi adó esetén kell havonta adóelőleget fizetnie.

Az egyéni vállalkozók 10 millió forintig beruházási kiadásaikkal csökkenthetik adóalapjukat. Fejlesztési forrásaik bővítésére felvett hiteleik kamata után már 2001-től 40 százalék adókedvezményt érvényesíthetnek. Annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozók közül az egyszerűbb adminisztrációt jelentő átalányadózást többen választhassák, a vélelmezett költséghányad a nem meghatározott tevékenységet végző, főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a jelenlegi 35 helyett 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél pedig 17-ről 25 százalékra módosul.

A tb-járulékterhek, az eredeti előterjesztésben szereplő 3-3 százalék helyett, 2001-ben 2 százalékponttal, a jelenlegi 33 százalékról 31 százalékra, 2002-ben pedig szintén 2 százalékponttal, 29 százalékra csökkennek. Emelkedik viszont az egészségügyi hozzájárulás: jövőre 4200, két év múlva pedig 4500 forintot kell majd fizetni.

A törvény szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű új lakás első megvásárlása, valamint az a lakás, amelyet a természeti katasztrófában megsemmisült otthon helyett vásárolnak. Illetékmentes a praxisjog megszerzése is, kivéve, ha azt az első jogosulttól szerzi meg valaki.

A törvény egységesíti az árfolyam-típusú jövedelmek adóztatását azáltal, hogy megszünteti a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfolyamnyeresége utáni 0 adókulcsot, ugyanakkor a kamat-típusú jövedelmekkel azonosan meghagyja azt, a befektetési jegyek hozamánál. Emelkednek a jövedéki adók is, amelyek mértékét két évre előre állapítják meg.

Az adóemelések a tervezett infláció mértékéhez igazodnak. 2001-ben ez 6, 2002-ben pedig 4 százalék lesz. Ennél magasabb adóemelésre a szeszipari termékek közül a gyümölcspálinka és a borpárlat illetve a köztes alkoholtermékek esetében kerül sor.