Ugyan az elmúlt években komoly polémia alakult ki az üzletek vasárnapi nyitva tartása kapcsán, a KDNP folyamatosan szorgalmazza a korlátozások bevezetését, ám a statisztikák egyelőre azt mutatják, hogy ezzel "feleslegesen keresne bajt” magának a kormányzat.
A magyarok 48 százaléka, 1,9 millió család vásárol vasárnap – derült ki a TNS Hoffmann által végzett országos felmérésből. A törvénytervezet által érintett éves forgalom százmilliárdos nagyságrendű lehet.
Nem tudni, hogy az adatok ismerete, vagy a politikai éleslátás vezette a miniszterelnököt, de úgy tűnik, az állam karcsúsításával járó konfrontációk mellé nem kíván a zárva tartás miatt újabbat felvállalni. Orbán Viktor kedden a kormány egyéves évfordulója alkalmából tartott, Gazdasági fordulat című konferencián hangsúlyozta: nagyon szeretné, ha Magyarországon heti ötnapi munkából meg lehetne élni, de nem lehet. "Amint meg lehet majd élni heti önnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetőségünk" - mondta a kormányfő.
Jelentős változásokkal járna mind a lakosság, mind pedig az érintett kereskedelmi vállalkozások szempontjából, ha életbe lépne a kötelező vasárnapi zárva tartást elrendelő jogszabály – emelte ki a májusban lezajlott kutatásról szólva Jüttner Ádám, a TNS Hoffmann stratégiai tervezési igazgatója. Az országos reprezentatív mintán végzett felmérés szerint ugyanis a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka is látogatja az üzleteket vasárnap. A életkor szerinti megoszlást nézve a legnagyobb arányban – 65 százalékuk – a 18-35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36-55 év közöttiek 54 százaléka szintén jár az üzletekbe vasárnap. A vásárlói szokásokra vonatkozóan az is elmondható, hogy általában a család több tagja együtt jár a boltokba, s a vasárnapi vásárlók 45 százaléka több mint egy órát tölt az üzletekben, így a vasárnapi vásárlás tulajdonképpen családi program. Az eredményekből az látszik, hogy a vasárnapi vásárlás stabil és meghatározó eleme a magyar fogyasztói magatartásnak – összegezte Jüttner Ádám.
Többet költünk, ha együtt vásárolunk hétvégén
Átlagosan 12500-15000 forintra becsülhető az az összeg, amit a vasárnap vásárlók a hét utolsó napján a boltokban és a bevásárló központok éttermi egységeiben hagynak. Kérdés, hogy ezt az összeget elköltik-e a vásárlók más napokon, ha életbe lép a kötelező vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály.
A vásárlással töltött idő, valamint a vásárlásban részt vevő családtagok száma és az elköltött összeg között határozott korreláció mutatkozik: ha többen együtt mennek vásárolni, az elköltött összeg csaknem duplázódik. Ha az üzletek vasárnap zárva tartanának, a vasárnap is vásárlók zöme szombaton és hétköznap menne az üzletekbe – hétköznap viszont mind a rendelkezésre álló idő, mind vélhetően a vásárlásban résztvevő családtagok száma is kevesebb lenne. A kutatás eredményeiből az valószínűsíthető, hogy az említett hatások miatt a kiskereskedelmi láncok jelentős bevételtől esnének el.
A törvény fogadtatására adott válaszokból kiderült, hogy a vasárnap is vásárlók 59 százaléka (mintegy 650-850 ezer ember) a javaslattal kapcsolatban inkább elutasító. Az egyedül vásárlók” 53 százaléka, a többedmagukkal vásárlóknak 61 százaléka, közülük pedig a gyermekeikkel együtt vásárlóknak pedig 67 százaléka nem ért egyet a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslattal. A családjukkal vásárlók közül a boltok vasárnapi zárva tartását leginkább az 55 év felettiek ellenzik (71 százalékuk), míg a javaslattal kapcsolatban leginkább a középkorúak megértők (a 36-55 éves generáció körében 31 százalék a javaslattal egyetértők aránya).
A KDNP szerint nem okozna problémát az üzletek zárva tartása
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) mindenképpen reális kompromisszumot szeretne a szabad vasárnap ügyében. Stágel Bence, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője a közelmúltban az MTI-nek nyilatkozva erre a vasárnapi zárva tartással érintett kereskedelmi üzletek pontos körének meghatározásában, illetve a családi vállalkozások előnyben részesítésénél látott elsősorban lehetőséget.
A kereszténydemokrata politikus az elmúlt időszakban folytatott egyeztetéseket összegezve azt mondta, hogy a kereskedelmi dolgozók érdekképviseleti szerveinek körében abszolút pozitív a szabad vasárnap fogadtatása. Mint kifejtette: az elmúlt hetekben lehetősége nyílt számos kereskedelmi dolgozóval, illetve képviselőikkel találkozni, akik elmondták, hogy a munkahelyükön a multinacionális cégek már eleve szűkre tervezik a munkavállalói létszámot, ezért a dolgozóknak esélyünk sincs a törvényben biztosított heti szabadnapot akár vasárnap kivenni. Utalt arra is, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felmérése alapján a törvényben foglaltaknál, vagyis a megengedettnél többet dolgoznak a multinacionális cégek munkavállalói, miközben az átlagbérük igen alacsony. Mégis, a felmérés szerint 94 százalékuk azt mondja, hogy nem szeretnek vasárnap dolgozni és szintén ugyanilyen arányban vallják azt, hogy nem kell elbocsájtástól tartaniuk a törvénymódosítás bevezetése esetén.
A kormánypárti politikus szerint érdemben nem fognak csökkeni az adóbevételek sem, mert vasárnap helyett más napokra koncentrálódna a forgalom. A 90-es évek vége óta a hipermarketek többsége naponta 6-22 óra között nyitva van, sőt még hétvégén is. "Azt gondoljuk, hogy a vasárnap szabaddá tételével a hét többi napján arányosan eloszlik majd a vásárlásra szánt idő, sok bevásárlóközpont napi 16 órát tart nyitva most is" - fogalmazott a kormánypárti politikus.
mfor.hu
