Hazánkban 2005 óta nagyobb erőket koncentrálnak a feketemunka feltárására, de a harc a korábbinál is nehezebbnek látszik: napjainkban ugyanis körülbelül egymillió emberről még mindig nem tudni, mit csinál – közölte Dr. Bérdi András, az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Főfelügyelőségének igazgatója egy napokban tartott szakmai konferencián.
Az egymillió inaktív közül nagyjából kétszázezer-félmillió lehet a feketén foglalkoztatott – tette hozzá. Ez az oka annak, hogy Magyarország még mindig az utolsók között kullog Európában az 56 százalékos foglalkoztatási rátával: 27-ből a 25. helyen vagyunk, míg a munkanélküliségi mutatót nézve Európában a középmezőnybe tartozunk.
Bár feketemunka mindenhol van és lesz is, Magyarországon az aránnyal van brutális gond – figyelmeztetett a szakember. Az elmaradt adó- és járulékbevételeket pedig azokkal fizettetik meg, akiket rendesen bejelentettek.
A legtöbb feketemunkás még mindig az építőiparban dolgozik, különösen nagy problémát jelent az alvállalkozói láncolatok ellenőrzése. Korábban az is felvetődött, hogy ezen a területen az ágazat sajátosságait figyelembe vevő szabályozásra is szükség lehet.
Visszaélnek az alkalmi munkavállalói könyvvel
Dr. Bárdi András hangsúlyozta: a feketefoglalkoztatást nem elég feltárni, de szankcionálni és legalizálni is kell, mégpedig minél többet, hogy eredményeket is hozzon. A legtöbb gond a munkaszerződés nélküli foglalkoztatással van, ezen belül is az alkalmi munkavállalói könyv nem szabályszerű alkalmazásával. Emellett előfordul a bejelentés hiánya, a színlelt szerződéssel való foglalkoztatás, a külföldi állampolgár munkanélküliségi engedély nélkül való foglalkoztatása, és a nem tényleges foglalkoztatási időtartamra való bejelentés.
Az OMMF képviselője szerint munkájukat rendkívül megnehezíti, hogy sok munkavállaló – főként Kelet-Magyarországon – szinte rabszolgasorsban dolgozik, ki vannak zsákmányolva. Ezért ezek az alkalmazottak szinte mindig partnerek a szabálytalanságban. Egy alkalommal például az utóellenőrzés során azt tapasztalták, hogy a munkavállaló fenyegette meg foglalkoztatóját, nehogy bejelentse a munkavállalói jogviszonyt.
A feketemunka nagyjából 90 százalékban az alkalmi munkavállalói könyvvel való ügyeskedést jelenti ma Magyarországon. Mivel sokkal kedvezőbbek a járulékok, és kevesebb az adminisztráció, ezért a munkáltatók szívesebben élnek ezzel az eszközzel a "rendes" bejelentés helyett. A munkavállalók is érdekeltek ebben, mivel időarányosan megkapják ezután az ellátásokat.
Ugyanakkor a munkaadók keze elvileg meg van kötve, mivel ilyen módon kötött időtartamban lehet csak foglalkoztatni a dolgozókat: legfeljebb heti öt nap, havi 15 nap, illetve évi 90 napon keresztül. Munkajogi szempontból két szigorú feltételnek kell megfelelni: a munka megkezdése előtt ki kell tölteni a könyvet, másrészt a munkavégzés helyén kell tartani a munkavállalónál.
Köze nincs a kifehéredéshez
Dr. Bárdi András szerint az alkalmi munkavállalói könyvet sajnos nem arra használják, amire kitalálták: nem a kifehéredést szolgálja. Ma ugyanis egymillió körül jár a kiadott könyvek száma, ugyanakkor a feketefoglalkoztatást nem sikerült ilyen mértékben visszaszorítani.
Az ilyen módon foglalkoztatott embereknél is szükséges a munkaidő-nyilvántartás, emellett a munka- és a pihenőidőnek is ellenőrizhetőnek kell lennie. Az utóbbival való visszaélések miatt 2005-ben megszüntették a kettős foglalkoztatást is - tehát azt, hogy a munkaviszony mellett lehessen kiváltani a könyvet ugyanazon munkakörre.
A kék alkalmi munkavállalói könyvvel olyan magánszemélyek alkalmazhatók, akik nem gazdasági haszonszerzésre törekednek - például kertészek, bébiszitterek. Őket évi kétszáz napon át is lehet foglalkoztatni ily módon, és a közterhek 75 százaléka is visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból. Ezt azért állapították meg ilyen magas értékben, mivel magánszemélyeknél nem lehet munkaügyi ellenőrzést tartani.
A zöld munkavállalói könyvet pedig – amely nagyon ritka – a mezőgazdasági idénymunkát végzők válthatják ki. Ebben az egy esetben lehetséges csak olyan külföldi állampolgárok foglalkoztatása, akik nem rendelkeznek munkavállalási engedéllyel – hangzott el a konferencián.
Kovács Zita
