A 2014-től induló új uniós költségvetési ciklusban nem kizárólag és nem erőltetetten a gyorsforgalmi utak megépítését, fejlesztését kívánjuk végig vinni, hanem a meglévő hálózatra is egyre nagyobb figyelmet fordítunk" - fogalmazott, utalva arra, hogy a megnövekedett tehergépjármű-forgalmat lebonyolító főútvonal több szakaszán is tartanak vagy nemsokára kezdődnek felújítási munkálatok.
"Aránytalanul többet fordítottunk gyorsforgalmi utakra, mint a meglévő úthálózat felújítására" - fogalmazott az államtitkár, aki szerint "ezermilliárdot meghaladó hátralékban vagyunk" a felújítások terén az optimális szinthez képest.
Beszédében Völner Pál kitért arra: a jövőre induló elektronikus útdíj-rendszer alkalmas lesz arra is, hogy csökkentse a hazai utak terhét, amelyet az ausztriai díjfizetés miatt erre kerülő teherjárművek okoznak, a bevétel pedig pluszforrást jelent majd az útügynek.
Gyopáros Alpár, a csornai térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt: ez az utóbbi nyolc-tíz esztendő legnagyobb útfejlesztése a térségben, miközben olyan "arculcsapások" érték az itt élőket, mint hogy az előző kormányzat bezárta a Csorna-Pápa vasútvonalon a személyszállítást, ugyanez a veszély fenyegette a Csorna-Hegyeshalom közötti szakaszt, és úgy nézett ki, hogy zsákutcába kerül a csornai elkerülő út megépítése is.
Az eseményen elhangzott: az 1,94 milliárd forintos beruházással a 11,5 tonnás tengelyterhelésű forgalom elviselésére is alkalmassá tették a 33 kilométeres szakaszt, amelynek sávjait - tekintettel a nehézgépjármű-forgalomra - három méteresről három és fél méteresre szélesítették.
Emellett megerősítették az aszfaltburkolatot, Bősárkány és Jánossomorja lakott területének kezdeténél és végénél forgalomcsillapító szigetek épültek. A beruházás része volt hét csomópont és két híd felújítása. Ezek egyike a Rábca, másik a Hanság-főcsatorna felett ível át.
MTI
