4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Hatalmas lehetőségeket nyit meg a záhonyi áruátrakó központ előtt, hogy előrejelzések szerint a távol-keleti országok a jövőben egyre több árut kívánnak vasúton eljuttatni Nyugat-Európába. A lehetőség megragadása érdekében a kormány 2013-ig több mint 32 milliárd forintot szán a térség komplex fejlesztésére.

Doór Zoltán, az MLE elnöke és Garamhegyi Ábel

Mintegy 10-12 milliárd dollárra növekedhet a távol-keleti szárazföldi híd által generált forgalom, aminek első csírája már meg is jelent a GYSEV kínai célvonatának képében. A Távol-Kelet nagy és kis "ragadozóinak" szédületes fejlődését ismerve azonban fel sem becsülhető az ebből az irányból várható forgalomnövekedés, hangzott el a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) napokban rendezett XIV. Logisztikai Fórumán Budapesten.

32 milliárd fejlesztésre

Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára szerint Záhony jelentős áruátrakó központtá válhat a térségben, ám ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztés és az orosz-ukrán-magyar áruforgalmi együttműködések szorosabbá fűzése.

A magyar kormány támogatási struktúrája alapján az uniós támogatással együtt 2013-ig több mint 32 milliárd forint jut majd komplex fejlesztésre, melyből csak a vágányhálózat felújítására 20 milliárd, a belső közút fejlesztésére pedig 8 milliárd forintot szánnak.

Kálnoki Kis Sándor, a fejlesztésért felelős miniszterelnöki megbízott hozzátette: a záhonyi térség logisztikai adottságának meghatározó eleme, hogy itt találkozik a FÁK országokban létező széles nyomtáv és az európai normál vasúti nyomtáv, ami miatt az árunak meg kell állnia.

Emiatt Záhonyban már több mint ötven éve végzik az áruk vasúti átrakását, az utóbbi húsz évben azonban versenytársként már a közúti szállítás is megjelent.

Záhony: többletértéket kell hozzáadni

A térség fejlesztésének alapgondolata, hogy a megállított áruhoz kapcsolódóan - annak továbbítása előtt - többletértéket kell nyújtani. Ez egyrészt áruelosztó bázisok fejlesztésével (a Kelet-Nyugat és Nyugat-Kelet irányban mozgó áruk számára), másrészt a Keletről Nyugatra haladó nyersanyagok, félkész termékek térségben történő feldolgozásával biztosítható.

Ennek a felismerésnek a megvalósítását hivatott elérni a záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának végrehajtásáról  szóló kormányhatározat, amely elsősorban a térség belső infrastruktúrájának, az itt működő kkv-knak és a munkaerőnek a fejlesztését alapozza meg, egy, a térség lehetőségét bemutató nemzetközi marketing munkával kiegészítve.

Az MLE lapunkhoz eljuttatott sajtóanyaga idézi Filipkó József, Kassa főpolgármester-helyettest is, aki szerint városa nem konkurense, hanem együttműködő partnere lehet Záhonynak a kelet-nyugati áruforgalomban.

Annál is inkább, mivel Kassa repülőtere a legközelebbi air cargo bázis, fekvése pedig csatlakozást biztosít a magyarországi és határon túli logisztikai központok, ipari parkok (Miskolc, Debrecen, Nyiregyháza, Ungvár, Poprád) számára.

Növekedés az orosz és az ukrán "fronton"

A konferencián elemezték az orosz–ukrán–magyar együttműködésekben rejlő lehetőségeket is. A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban 2007-ben mintegy kilencmilliárd dollár forgalmat regisztráltak, az Oroszországba irányuló magyar export pedig egy év alatt másfélszeresére nőtt.

Ukrajna esetében az utolsó három évben a kölcsönös áruforgalom több mint kétszeresére emelkedett: 2007-ben – előzetes becslések szerint - a kétoldalú áru- és szolgáltatáscsere 2,5-2,6 milliárd dollárt tett ki.

Magyarország 985,7 millió dollár értékű ukrán importjával 2,5 százalékát fogadja be az ukrán exportnak, és ezzel a célországok között a 8. helyet foglalja el.

Egy lakosra vetítve pedig – Oroszország után - Magyarország a második legjelentősebb export célország. Hazánk az Ukrajnába irányuló 995,4 millió dolláros exportjával 2,1 százalékát foglalja el az ukrán import piacnak, és ezzel az exportáló országok között az 11. helyen áll.

2007. szeptember végére a magyar beruházások volumene Ukrajnában 360,8 millió dollárt tett ki, ami az országba irányuló külföldi beruházások 1,2 százaléka. Ebből a múlt év folyamán 173,6 millió dollár valósult meg, mondta Borys Onyschuk, a nagykövetség első titkára.

Ukrajna területén 425 vállalat van bejegyezve magyar tőkerészesedéssel, közölte Horváth Miklós. A Magyar Logisztikai Klaszter elnökének elmondása szerint a magyarországi betelepülések nyomán már Ukrajnában is számos multinacionális cég található meg, többek között a Volkswagen, a Skoda, az Audi, a Fischer, a Philips, a Hewlett Packard, a Flextronics, a TDK, a Leoni, a Delphi, a Yazaki, a Jabil, a Le-Go és a Henkel.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!